6459 cikk rendezése:
6021. cikk / 6459 Végelszámolás alatt álló társaság ügyvezetője
Kérdés: Meddig biztosított az ügyvezető, és milyen időpontig áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy végelszámolás alatt álló társaságnál?
6022. cikk / 6459 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
6023. cikk / 6459 Új alapítású szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak biztosítása
Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?
6024. cikk / 6459 Magán-nyugdíjpénztári tagi viszony
Kérdés: Folyamatosan fennáll-e a magán-nyugdíjpénztári tagsága annak a fiatalembernek, aki 1999-ben történt belépése óta jövedelemben nem részesült, tagdíjat nem fizetett? Amennyiben a későbbiekben megbízási díjat kap, fizetheti-e a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat?
6025. cikk / 6459 Német állampolgárságú tag jogviszonya
Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
6026. cikk / 6459 1950-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
6027. cikk / 6459 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Mennyi szolgálati időnek minősül az 1989. július 16-tól folyamatosan fennálló 6 órás részmunkaidős foglalkoztatás?
6028. cikk / 6459 Munkába járás költségei
Kérdés: Jár-e a dolgozónak a munkába járás költségtérítése abban az esetben, ha az ideiglenes lakhelyéről jár be a munkahelyére, amely az állandó lakhelyén található?
6029. cikk / 6459 Készenléti jellegű munkakör
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
6030. cikk / 6459 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?