Végelszámolás alatt álló társaság ügyvezetője

Kérdés: Meddig biztosított az ügyvezető, és milyen időpontig áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy végelszámolás alatt álló társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség (illetve azokban a társaságokban, ahol e tekintetben nincs jelentősége a személyes munkavégzésének, a tagsági viszony) tartama alatt áll fenn.Az ügyvezető személyes közreműködési kötelezettsége – különösen akkor, ha egyben ő látja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.b) Őstermelői igazolvány az őstermelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Új alapítású szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak biztosítása

Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is –, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Magán-nyugdíjpénztári tagi viszony

Kérdés: Folyamatosan fennáll-e a magán-nyugdíjpénztári tagsága annak a fiatalembernek, aki 1999-ben történt belépése óta jövedelemben nem részesült, tagdíjat nem fizetett? Amennyiben a későbbiekben megbízási díjat kap, fizetheti-e a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. rendelkezései szerint a tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Emellett a jogviszonya tartamára le kell róni a havi 3450 forint egészségügyi hozzájárulást is [Eho-tv. 6. (3) bek. b) pontja].A biztosított házastársa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

1950-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
Részlet a válaszából: […] ...és legalább 38 évszolgálati időt szerzett.A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Mennyi szolgálati időnek minősül az 1989. július 16-tól folyamatosan fennálló 6 órás részmunkaidős foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...képező keresete a külön jogszabályban meghatározott minimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. (Ez a szabály nem vonatkozik az Mt. értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkába járás költségei

Kérdés: Jár-e a dolgozónak a munkába járás költségtérítése abban az esetben, ha az ideiglenes lakhelyéről jár be a munkahelyére, amely az állandó lakhelyén található?
Részlet a válaszából: […] ...és nem kell bevallani sem. Ha a magánszemély személygépkocsiját egyébként üzleti, hivatali célra is használja, akkor útnyilvántartásában a munkába járást magáncélú útként kell feltüntetni. A kilométerenként 3 forintnál magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű munkakörre fogalmi meghatározást a hatályos Mt. rendelkezései nem tartalmaznak.Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében akkor készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés – a munkakör jellegére, az általános szakmai szokásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
1
602
603
604
646