789 cikk rendezése:
1. cikk / 789 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
2. cikk / 789 Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme
Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
3. cikk / 789 Ellátottak utazási utalványa
Kérdés: Van valamilyen teendője egy utazási utalványra jogosult nyugdíjas munkavállalónak az utalványra vonatkozó változásokkal kapcsolatban? Mit jelent pontosan ez a változás, és hogyan érinti azokat, akik már rendelkeznek ezzel a juttatással?
4. cikk / 789 Ideiglenesen Angliába költöző biztosított
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
5. cikk / 789 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Alkalmas a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén elvárt munkáltatói igazolás az Flt.-ben meghatározott adattartalommal rendelkező igazolás kiváltására, vagy a jogviszony megszűnése esetén mindkettőt ki kell adni?
6. cikk / 789 Letiltás munkabérből
Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
7. cikk / 789 Adóalap-csökkentő kedvezmények
Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
8. cikk / 789 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
9. cikk / 789 CSED és GYED méltányosságból
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
10. cikk / 789 Munkavállaló képzése
Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?