Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában nem kizárt a kettős adózás.A külföldi illetőségű magánszemély belföldről származó jövedelméből a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania, kivéve, ha a magánszemély igazolja a külföldi illetőségét, vagy a bevétel nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kutatóra - Németországban fennálló biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel - Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] ...§-ai).Kifizetőnek a játékvezető részére jövedelmet juttató egyesület minősül [Art. 7. § 31. pont a) alpont]. A kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség terheli [Szja-tv. 46. § (1) és (3) bekezdései]. Az adóelőleg megállapítása során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél [Vht. 65. § (4) bekezdés]. A végrehajtás során a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Tehát nincs lehetőség arra, hogy a megszűnt jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. fogalmi definícióval szinkronban az Mt. 12. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...a törvény 1. § (1)–(3) bekezdéseiben említett jövedelmek, nevezetesen– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] ...forint.Ezt az összeget azonban – többek között – csökkenti a magánszemély Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme.A kérdés tehát arra vonatkozik, hogy az átalányadózó egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés:

Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban, hiszen havi 60.000 forintos megbízási díja [amely jelen esetben 60.000 forintos adóelőleg-alapot is jelent, hiszen nem önálló tevékenységről van szó az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavállalás céges rendezvényen

Kérdés:

Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?

Részlet a válaszából: […] ...terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig a társadalombiztosításijárulék-fizetési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
…
44