Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek meghatározása érdekében, ebben az esetben is első lépésként a jogviszonyt kell tisztáznunk.Társas vállalkozás – valószínűsíthetően kft. – ügyvezetőjéről van szó, aki e teendőit tagsági jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése, illetve (3) b) pontja szerint a társaság feladata. A másik tagot érintően a társaság minden vonatkozásban helyesen jártak el.Ami a bejelentést illeti, a társas vállalkozás tényét a 04102-es adatmódosító lapon az APEH-nak bejelenteni nem kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...eva hatálya alá tartozás ténye a társas vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő terheit nem érinti, azaz a kérdésben szereplő tag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Betegszabadság fizetett ünnep ideje alatt

Kérdés: A távolléti díj 80 százalékára, vagy a távolléti díj teljes összegére jogosult a dolgozó, aki fizetett ünnep idején betegszabadságon van?
Részlet a válaszából: […]

A betegszabadság időtartamát a fizetett ünnep nem szakítja meg, tehát arra a napra is legalább a távolléti díj 80 százaléka jár a dolgozónak.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a szülés nem kórházban történt, a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni.A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra – 24 hét – terhességi-gyermekágyi segély jár a biztosítottnak, ha rendelkezik az ellátáshoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a terhességi-gyermekágyi segély, és ugyanúgy a gyermekgondozási díj alapját. Ha nincs a biztosítottnak az előzőekben meghatározott időtartamok alatt legalább 180 napi jövedelme, akkor az ellátás alapját a jogosultság kezdőnapján érvényben lévő minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] ...(nagymamához), hanem a szülőhöz (nagyszülőhöz) kötöttek. Például: családi pótlék, GYES, akár a születés napjától, a közös háztartásban élők közül bármelyik szülő igényelheti, megegyezésük alapján.A gyermekgondozási díj esetén, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, tényleges keresete – mely a fizetett szabadság és a betegszabadság időtartamára járó távolléti díj – ezt az összeget eléri. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díj

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata az apákat megillető 5 napos munkaidő-kedvezményre fizetett távolléti díjnak, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett 5 nap munkaidő-kedvezmény az Mt. 138/A. §-a alapján illeti meg az apát. A kedvezményt – melynek tartamára távolléti díj jár – a gyermek születését követő második hónap végéig az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
601
602
603
646