Ingatlan és ingó dolog bérbeadása

Kérdés: Kell-e és mennyi adóelőleget levonni, ha a magánszemély számlát ad ingatlan és ingó dolog bérbeadásáról? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...négy évig nem térhet el.Ingatlan bérbeadása esetén az adó megállapításának szabályait az Szja-tv. 74. § (6) bekezdése tartalmazza. A kifizetőnek itt az áfa nélküli, költségekkel, költségtérítésekkel növelt bevétel után kell a 20 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kifizetőhely létesítése

Kérdés: Mennyi időn belül köteles kifizetőhelyet létesíteni és működtetni a munkáltató abban az esetben, ha munkavállalóinak száma meghaladja a 100 főt?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató 100 főt foglalkoztat, kifizetőhelyet köteles működtetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosítottak létszáma tartósan (legalább hat hónapon át) eléri a 100 főt, a foglalkoztató köteles a székhelye szerint illetékes Megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...ideig folytatott tanulmányok idejét.Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.A GYED mértéke 70 százalék, de 2004-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme után a Tbj-tv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott 5 százalék baleseti járulékot kell fizetni, valamint a jogviszonya tartamára a havi 3450 forint tételes eho-t kell leróni az Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja alapján. A gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Pihenőnapok kiadása

Kérdés: Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap – délelőtt 8 óra; 2. nap – délután 8 óra; 3. nap – szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...heti pihenőnapok mértékére, összevonására, kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.Az Mt. a heti 5 munkanapos munkarendet tekinti általánosnak, és előírja, hogy a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Ingó dolog bérbeadása

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni ingó dolog bérbeadása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosítása (jelen esetben bérbeadása) az Szja-tv. 16. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemély összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül. Az ezen a jogcímen megszerzett jövedelmet nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Irányadó időszak

Kérdés: Egy munkavállaló 2003. szeptember 27-től 2004. február 5-ig táppénzben részesült, 2004. február 6-án szült. A táppénz összegének megállapításához irányadó időszak a 2002. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időtartam volt. Mi lesz az irányadó időszak a terhességi-gyermekágyi segélyhez, illetve lehet-e választani, ha valamelyik időszak jövedelme kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...segély összegének megállapításához az irányadó időszak a 2003. január 1-jétől 2004. február 5-éig terjedő időtartam. Először is azt kell vizsgálni, hogy van-e a biztosítottnak 2003. évben 180 napi jövedelme. Ha van, akkor a 2003. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Jubileumi jutalom különbözetének elszámolása

Kérdés: Egy kutatóintézetben közalkalmazottként dolgozó munkavállaló 1990-ben 25 éves, 1995-ben 30 éves jubileumi jutalmat kapott. 2004-ben nyugdíjba megy, és arra számított, hogy megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat is. Azt a felvilágosítást kapta, hogy bár 1965 óta dolgozik, közalkalmazotti jogviszonya csak 1974. február hónaptól áll fenn. Ennek most lenne 30 éve, de a 30 éves jubileumi jutalmat már megkapta 1995-ben. Jogosult-e az 1995-ben, illetve a 2004-ben érvényes összeg közötti különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...időn (3 éven) belül igényelheti.A kérdéses esetben nem állapítható meg, hogy az érintett közalkalmazott munkáltatója milyen nyilvántartási adatok alapján állapította meg 1995-ben, hogy 1965. évtől kezdődően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság kiadására, kiszámítására, pénzbeli megváltására vonatkozóan –, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.Ezt azért tartottuk fontosnak leírni, mert a kérdésben megjelölt "háztartásbeli" személy valószínűleg a fenti feltételek alapján fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
598
599
600
646