6754 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.

Kérdés: Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.

Kérdés: Havonta 133.340 forint vagy 266.680 forint összegű családi adókedvezményt vehet igénybe 2026-ban a 18. életévét betöltött, családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója), ha önálló keresete nincs?

Kérdés: Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nev-előszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munka-viszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.

Kérdés: Figyelembe kell venni a GYED alapjának megállapítása során a CSED időszakában kifizetett járulékalapot képező egyszeri juttatást (jutalmat)? Fel kell tüntetni az adatmegállapító lapon ezt az összeget? A dilemmát az okozza, hogy a kifizetett összeghez nem tartozik jövedelemmel ellátott nap.