6768 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: 2026. évben összesen hány forint adóalap-kedvezményben részesülhet a családi kedvezményt egyedül érvényesítő apa három gyermeke után az alábbi esetben? A legnagyobb gyermek 23 éves, nappali tagozatos egyetemista. A középső gyermek 19 éves, és 2025 februárja óta fogyatékossági támogatásban részesül, mert egy baleset miatti gerincsérülés következtében kerekesszékbe kényszerült. A gyermek 2025 októberében érettségizett, 2026. szeptemberben jelentkezik egyetemre, április végéig 4 órában dolgozott. A legkisebb gyermek általános iskolás. Hogyan módosul a kedvezmény összege, ha szeptemberben sikerül a középső gyermek felvételije?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés: Élettársak között a családi kedvezmény megosztásának feltétele-e a közös lakcím?

Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Kérdés: Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Kérdés: Van arra valamilyen mód, hogy a munkáltató havi rendszerességgel pénzjuttatásban (munkabér, megbízási díj) részesítse egy régi munkavállalóját, aki elhúzódó, folyamatos kezelést igénylő betegségben szenved, és előreláthatóan legalább ez év végéig táppénzben részesül? A cég nem szeretné veszélyeztetni a dolgozó ellátásra való jogosultságát, de szeretné támogatni ebben a nehéz helyzetben.

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?

Kérdés: A jogviszony minden napjára, vagy csak ténylegesen a képzőhelyen tartózkodásra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanuló után, aki megváltozott munkaképességű?

Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?