5533 talált állásfoglalás a 1% kifejezésre

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?

Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt azért, mert a munkavállaló munkaidőn kívül bejegyzést vagy hozzászólást tesz közzé a Facebookon? Milyen jelentősége van annak, hogy a közlésből, a munkavállaló adatlapjáról vagy egy egyszerű internetes kereséssel a munkáltató azonosítható?

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Kérdés: Mennyi ideig lehet jogosult táppénzre az a magánszemély, aki 2026. január 12-től tartós megbízási jogviszony keretében végez munkát egy cégnél havi 300.000 forint megbízási díj ellenében, és 2026. szeptember 1-jétől előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen? A foglalkoztató 2025-ben is megbízási szerződés alapján foglalkoztatta az érintettet, havonta változó összegű díjazással. Emiatt a magánszemély nem minden hónapban minősült biztosítottnak, mert a járulékalapot képező jövedelme egyes hónapokban nem érte el a minimálbér 30 százalékát. A megbízottnak 2025 előtt nem volt biztosítási jogviszonya.

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet. A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállalót ért munkabalesetet, illetve a munkába menet vagy a munkából hazafelé bekövetkezett üzemi úti balesetet a kölcsönvevőnek vagy a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia? Ki köteles elkészíteni a Munkabaleseti, illetve az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet, és melyik felet kell a jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként feltüntetni?