5533 talált állásfoglalás a 1% kifejezésre

Kérdés: Több tartósan táppénzen lévő munkavállaló arról számolt be, hogy háziorvosa szerint 180 nap után csak akkor igazolható tovább a keresőképtelensége, ha kezdeményezi a „leszázalékolását”. Ha ezt nem teszi meg, az orvos lezárja a keresőképtelen állományt. A keresőképtelenség nem várandósság miatt áll fenn. Van ilyen feltétel a jogszabályokban? Honnan eredhet ez a tájékoztatás, és mit tehet az érintett munkavállaló? A kormányhivatal tájékoztatása szerint a 180 napot meghaladó táppénznek nincs ilyen feltétele.

Kérdés: Melyik időponttól és milyen feltételekkel jogosult örökbefogadói díjra az a munkavállaló, aki három éve folyamatosan biztosított, és egy négyéves gyermeket fogad örökbe? A gyermek 2026. szeptember 1-jén került a háztartásába örökbefogadási szándékkal, de az örökbefogadást engedélyező határozat csak novemberben válik véglegessé. Folytathatja a munkáját az ellátás folyósítása mellett?

Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének megállapításakor annak a munkavállalónak a szolgálati idejét, aki tíz éven keresztül napi négyórás munkaviszonyban dolgozott, és járulékalapot képező keresete nem érte el a mindenkori minimálbért? A teljes tíz év beszámít-e az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges minimum húsz év szolgálati időbe, vagy ezt az időszakot arányosítani kell?

Kérdés: Jogosult lehet az Otthontámogatásra az a személy, aki fejlesztő foglalkoztatásban vesz részt, de nem munkaviszonyban, hanem a szociális törvény szerinti fejlesztési jogviszonyban áll?

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?