Ekhós jövedelem
Kérdés
Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. november 25-én (489. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8463
[…] minimálbérig – ahogy jelen esetben is megállapításra került – az általános szabályok szerinti közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Az ezt meghaladó részt viszont csak a 15 százalékos ekho terheli, tehát a kifizetőnek ezen munkabérrésszel kapcsolatban a levonásán, bevallásán és megfizetésén kívül más kötelezettsége nincs.Keresőképtelensége esetén a munkavállalónak a betegszabadság idejére a tényleges munkabére alapján kell megállapítani a távolléti díjat, hiszen e tekintetben nincs jelentősége az adózási módnak. Természetesen a betegszabadság hónapjában is csak a minimálbért meghaladó összeg után lehetséges az ekho fizetése.Például, ha a munkavállaló az adott hónapban 80.000 forint táppénze mellett 120.000 forint távolléti díjban és 150.000 forint munkabérben részesült, akkor a 150.000 + 120.000 = 270.000 forintot teljes egészében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, és a kifizetőnek le kell rónia utána a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is.Az Ekho-tv. 12. §-a értelmében állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem.Mindezt a jogszabály 12/A. §-a azzal nyomatékosítja, hogy az a bevétel, ellenérték, amely az Ekho-tv. szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. november 25-én (489. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8463
[…] minimálbérig – ahogy jelen esetben is megállapításra került – az általános szabályok szerinti közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Az ezt meghaladó részt viszont csak a 15 százalékos ekho terheli, tehát a kifizetőnek ezen munkabérrésszel kapcsolatban a levonásán, bevallásán és megfizetésén kívül más kötelezettsége nincs.Keresőképtelensége esetén a munkavállalónak a betegszabadság idejére a tényleges munkabére alapján kell megállapítani a távolléti díjat, hiszen e tekintetben nincs jelentősége az adózási módnak. Természetesen a betegszabadság hónapjában is csak a minimálbért meghaladó összeg után lehetséges az ekho fizetése.Például, ha a munkavállaló az adott hónapban 80.000 forint táppénze mellett 120.000 forint távolléti díjban és 150.000 forint munkabérben részesült, akkor a 150.000 + 120.000 = 270.000 forintot teljes egészében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, és a kifizetőnek le kell rónia utána a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is.Az Ekho-tv. 12. §-a értelmében állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem.Mindezt a jogszabály 12/A. §-a azzal nyomatékosítja, hogy az a bevétel, ellenérték, amely az Ekho-tv. szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
