Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. április 25-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7511

[…] hogy a teljesítménybér esetén a teljesítménykövetelményt úgy kell meghatározni, hogy az a munkavállaló számára rendes munkaidőben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bekezdés]. Arra az esetre, ha a teljesítményt mégsem sikerül elérni, a munkavállaló számára legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 138. § (6) bekezdés]. A fentiekhez képest a jutalékot, mint fogalmat, az Mt. nem határozza meg, és jellegében is eltér a teljesítménybértől, annak ellenére, hogy egyébként teljesítménybérezésnek tekinthető. A jutalék, mint juttatási forma, a prémium egy sajátos formája, mely azonban nagyon sok hasonlóságot mutat a teljesítménybérhez is. Ez azonban az alapbéren felül, egy bizonyos teljesítmény elérése esetén illeti meg a munkavállalót. Jellemzően értékesítési területeken alkalmazzák előszeretettel, az eladott termékek, szolgáltatások árának százalékos formájában. A jutalék a munkaviszony megszűnését követően is megilleti a munkavállalót, amennyiben annak a feltételeit teljesítette, és az eredmény annak a következménye (Mfv.II.10.016/2000). A prémium mértékét és kifizetési feltételeit szintén a munkáltató határozza meg, és – hasonlóan a jutalékhoz – ez is a munkabéren felül jár(hat) a munkavállalónak, ugyanakkor a prémium jellemzően nem egy százalékos mérték az eladások után, hanem egy meghatározott cél elérése esetén egy előre meghatározott összeg. Amennyiben tehát a munkavállaló eléri a korábban a munkáltatóval közösen kitűzött célt, jár részére a prémiumkifizetés. A fentiekből tehát jól látszik, hogy a prémiumkifizetés munkáltatói kötelezettségvállalás, így kifizetése elmaradása esetén akár bírósági úton is érvényesíthető, behajtható, a gyakorlatban nem más, mint meghatározott teljesítmény elérése esetére előzetesen kitűzött munkabér. Lényege abban […]