Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 16-án (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6984

[…] tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Például tudta, hogy gyermeke már nincs a háztartásában, de az utána járó ellátást ennek ellenére felvette. A felróhatóság másik oka az, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ilyen eset lehet például, ha ügyfél azt nyilatkozza, hogy nem tudta, hogy főiskolás gyermeke jogán nem jár részére a családi pótlék, de ha a kérelem benyújtásakor elolvasta volna a tájékoztatást, akkor nyilvánvalóvá vált volna előtte ez a tény.Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni valamennyi változást. A bejelentési kötelezettség azonban nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva a szülő nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis jogszabálysértésre hivatkozással keresettel fordulhat a törvényszékhez.Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.A méltányosság gyakorlásának van egy másik lehetősége is. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. A tartozás méltányossági […]