Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. szeptember 21-én (404. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6902

[…] bejelentkezni a NAV-hoz a 21T101 számú nyomtatványon.Megjegyezzük, hogy az Szja-tv. értelmében a bérbeadási tevékenység akkor is végezhető adószámos magán-személyként, illetve az ebből származó bevételre választható az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazása, ha a bérbeadó egyébként egyéni vállalkozónak minősül (Szja-tv. 3. § 17. pont).A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személynek az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátania. Adómentes ingatlan--bérbeadás esetén számla helyett az Szt. 166. §-a szerinti számviteli bizonylat is elegendő. Ez azt jelenti, hogy a bevételt valamilyen módon dokumentálni kell. A bérbeadásról érdemes szerződést kötni, a lakbér pedig a bankszámlakivonattal, vagy készpénzes fizetés esetén például egy átvételi elismervénnyel bizonyítható. Ezen az elismervényen a bérbeadó neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.A bérbeadásból származó jövedelem megállapítása okozhat némi nehézséget, erre ugyanis kétféle módszer is alkalmazható, ráadásul a bérbeadó adózási kötelezettségeit a bérbevevő személye is meghatározza.A jövedelem megállapításához először a bérbeadásból származó bevételt kell meghatározni. Nem számít ugyanis bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja. Ez a kedvező szabály nem alkalmazható a társasházi biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselő díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre, illetve a bérlőre áthárított társasházi közös költségre még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket, például vízdíjat, szemétdíjat.Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, akkor a teljes összeg bevételnek számít.Tekintettel arra, hogy a bérbeadó másik városba költözik, fontos lehet számára, hogy az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdése értelmében levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Megjegyezzük, hogy a bérbeadó által bérelt ingatlan külföldön is lehet, a törvény nem határozza meg az ingatlan helyét, illetve nem korlátozza azt belföldre.A bérbeadás bevételéből ezután 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással történhet a jövedelem megállapítása.A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni.Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó a bevételszerző tevékenységével, azaz a bérbeadással közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe az Szja-tv. rendelkezései szerint. A költségek […]