Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés
Megilleti a gyermek után járó pótszabadság azt a munkavállalót, aki együtt él a párjával, valamint a párja előző kapcsolatából lévő gyermekkel? Nincs sem élettársi, sem házassági kapcsolat, azonban közös háztartásban nevelik a gyermeket.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 13-án (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6591
[…] szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont]; a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak, még ha vér szerinti szülő is, a pótszabadság nem jár.A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő személy: a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 13-án (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6591
[…] szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont]; a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak, még ha vér szerinti szülő is, a pótszabadság nem jár.A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő személy: a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
