Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. augusztus 27-én (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6177

[…] megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, az adóalap meghatározása során figyelemmel kell lenni néhány szabályra. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít ugyanis a tevékenységgel összefüggésben, a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel megszerzett valamennyi bevétel. Önálló tevékenységből származó bevétel például a megbízási jogviszonyra tekintettel kapott díjazás, honorárium, de bevételként kell figyelembe venni a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összegét is. Szerencsére azonban a bevételnek nem a teljes része minősül jövedelemnek. A jövedelem kiszámítása során ugyanis elszámolhatók a tevékenység végzése során felmerülő költségek, amelyek nem képezik a személyi jövedelemadó alapját. A költségek elszámolása tételesen vagy átalányban történhet, attól függően, hogy a tevékenység ellátása során milyen jellegű és mennyiségű költség merül fel. Az elszámolás módját a megbízott választja meg, és nyilatkozik az elszámolás módjáról. Tételes elszámolás esetén valamennyi költséget számlával kell igazolni, ami kicsit macerás, viszont a bevétel maximum 50 százaléka ily módon elszámolható. A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem.Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély az adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozás keretében folytatott –, önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ez azt jelenti, hogy az esetleges költségtérítés 90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel ebből a bevételből is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni.A magánszemély érdekében áll, hogy a költségnyilatkozaton valós adatokat tüntessen fel. Ugyanis a megalapozatlanul adott költségnyilatkozatnak következményei lehetnek. Ha a magánszemély nyilatkozatában feltüntetett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetni, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.A biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. alapján kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben járulékalapot az adóelőleg számításánál […]