Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. október 16-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5884

[…] biztosítási jogviszonya megszakad, a biztosítás fennállásának ugyanis már feltétele lenne az ellátás igénybevétele. Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság helyreállításának érdekében tehát az anyának be kell jelentkeznie az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, és havonta meg kell fizetnie a 7320 forint (napi 244) forint összegű járulékot. Ezzel a biztosítási jogviszonya nem áll helyre, szolgálati időt nem szerez, de legalább jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra. A járulékfizetés egyébként ebben az esetben nem egy lehetőség, hanem a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti kötelezettség.A járulékfizetés érdekében a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül be kell jelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz a 18T1011 Adat- és változásbejelentő lapon, mely elektronikusan letölthető, vagy papíralapon is beszerezhető bármelyik ügyfélszolgálaton.Az adatlap személyesen, postai úton vagy ügyfél-kapun keresztül nyújtható be. Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN-kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhet a 06 (80) 20-21-22-es telefonszámon.Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentőlapon a magánszemély által megjelölt kezdő időponttól havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig csekken (készpénzátutalási megbízással), vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell befizetni. Nagyon fontos, hogy átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a hozzájárulásával más személy vagy szerv – például a munkáltató – fizesse meg, melyhez az állami adó- és vámhatóság jóváhagyása szükséges. A kötelezettség átvállalását is a 18T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni.Abban az esetben, ha az anya nem szeretné elveszteni ezt az időszakot a nyugdíjazásra jogosító szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló kereset szempontjából, akkor ezekre az ellátásokra megállapodást köthet a Tbj-tv. 34. §-ában foglaltak alapján az általa megjelölt jövedelem, de legalább havonta az érvényes minimálbér 34 százalékának megfelelő összeg megfizetése ellenében, ami 2018-ban minimum havi 46 920 forintot jelent.Az anya biztosítási kötelezettségét – és így egészségügyi szolgáltatásra, szolgálati időre, nyugdíj alapjául szolgáló keresetre való jogosultságát – helyreállíthatná a másik munkáltatónál vállalt munka, ez azonban már több problémát is felvet.Az Mt., illetve más törvények nem tiltják ugyan kifejezetten másik jogviszony létesítését, a fizetés nélküli szabadság azonban – ahogyan azt már említettük – elsősorban a gyermek gondozása céljából illeti meg a munkavállalót, az ettől eltérő célú felhasználása -?például másik munkaviszony létesítése – szó szerinti értelmezés esetén nem felel meg a törvénynek, kivéve talán azt az esetet, ha a munkavégzés az anya otthonában történik.A jogszabályok tehát nem tartalmaznak tiltó rendelkezést a munkavállalásra vonatkozóan, az Mt. 6. §-a azonban megfogalmaz néhány olyan magatartási szabályt, amelyet a munkaviszony fennállása alatt mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak be kell tartania.Az (1) bekezdés értelmében a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartásra előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.A (2) bekezdés még egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi […]