Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. szeptember 25-én (345. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5875

[…] megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely formában juttatott bevétel, azonban nem a teljes jövedelem, hanem kizárólag a hárommillió--ötszázezer forintot meghaladó jövedelemrész.A bemutatott különadó-fizetési kötelezettség a 2018. január 1-jétől szerzett jövedelmekre már nem áll fent, ezért lehetőség van a kifizető által megelőzően levont és megfizetett különadó elszámolására.Az elszámolási eljárás azért speciális, mert nem érinti a foglalkoztatót terhelő közterheket. Annál jelentősebb azonban a foglalkoztatottak esetében. Amennyiben a foglalkoztató a foglalkoztatott részére 2018. január 1-jét követően kifizetett – megelőző szabályozás szerint különadóalapot képező – jövedelemből a 75 százalék mértékű különadót levonta, akkor meg kell állapítania a jövedelemre eső normál közterheket, és ezzel csökkenteni a foglalkoztatott részére visszajáró különadó összegét.Munkabérletiltással érintett olvasónk elszámolása itt új irányt vesz, mert a letiltás jelentős mértékben érinti az elszámolását.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Ennek megfelelően a 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó, a 10 százalék nyugdíjjárulék, az összesen 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok levonása után fennmaradó jövedelem automatikusan nem fizethető ki a kilépett dolgozó részére, mert az így meghatározott összeg képezi a munkabérletiltás alapját.A letiltás alapját képező jövedelemből általános szabályok szerint 33 százalék, egyes privilegizált követelések vagy az […]