Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. március 13-án (334. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5692

[…] osztható be készenlétre, továbbá a fiatal munkavállalónak rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el, ezért az ő esetükben konkrét tilalom hiányában is következtetni lehet a készenlét elrendelhetőségének tilalmára.A munkáltatónak a készenléti beosztást legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölni a munkavállalókkal, de időpontját legalább 4 nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.A munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartásnak naprakészen tartalmaznia kell a készenlét, valamint a készenlét alatti munkavégzés, mint – a rendkívüli munkaidő éves mértékébe beszámítandó – rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját is. Ez alapján lehet ellenőrizni, hogy a munkáltató betartotta-e az előírt időkorlátokat, illetve – átalányban történő megállapodás hiányában – ez képezi alapját a díjazás jogszerű elszámolásának és ellenőrizhetőségének is.A készenlét időtartamára 20 százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára jutó alapbére, azonban a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően is megállapodhatnak.Havibéres munkavállaló esetén a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.A fentiek szerint kiszámított, egy órára jutó alapbér 20 százaléka képezi a készenlét egy órára eső díját. A készenlét idejére járó díjazás kiszámításakor az egy órára eső készenlét díját annyi órával (beleértve arányosítva a töredék órát is) kell szorozni, amennyit a munkavállaló készenlétben töltött. A készenlét alatt teljesített munkavégzés nem készenlét, hanem rendkívüli munka, ami azt jelenti, hogy erre az időre már nem a készenléti díj jár a munkavállalónak, hanem a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Nem kell tehát a munkavégzés idejére kifizetni a készenléti pótlékot is. Példával érzékeltetve, ha a munkavállaló a 12 órás elrendelt készenléte alatt 6 óra munkát végzett, akkor 6 óra időtartamra a rendkívüli munka után járó díjazást, 6 óra időtartamra pedig a 20 százalékos készenléti díjat kell részére kifizetni.A készenlét alatt teljesített munkavégzés azért minősül rendkívüli munkavégzésnek, mert erre az időre rendes munkaidőben értelemszerűen a munkavállaló nem lehetett előzetesen beosztva, így munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül. Díjazása aszerint változó, hogy a munkavégzés heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) esik vagy sem.Amennyiben a munkavégzés pihenőnapra esett, a munkavégzés idejére pihenőnapi, ha viszont nem, akkor a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn túli munkavégzés után járó díjazás illeti meg a munkavállalót. A közös […]