Általánostól eltérő munkarend
Kérdés
Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. január 31-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5305
[…] ugyan, de a napi munkaidő (ami jelen esetben a napi 8 órás általános teljes munkaidő) a munkanapokra egyenlőtlenül került beosztásra, mert a munkavállalók beosztás szerinti napi munkaideje hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perc, míg pénteken 6 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak vagy munkaidőkeretet, vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia. Ezt csak akkor kerülheti el, ha a munkavállalók napi munkaidejét az általános munkarend szerinti munkanapokon hétfőtől péntekig egyenlően, azaz a napi munkaidő mértékével azonos napi munkaidőben (8 óra) osztja be.A munkaidőkeret régről ismert munkajogi jogintézmény, míg az elszámolási időszak intézményét a 2012. július 1-jétől hatályos új Mt. vezette be. A?munka-időkeret hossza főszabály szerint legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, de bizonyos, az Mt.-ben meghatározott esetekben a 6 hónapot vagy a 26 hetet is elérheti. Kollektív szerződés legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét tartamú munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidőkeretet annak kezdő és befejező időpontja meghatározásával kell megállapítani, melyet írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A közzététel történhet a helyben szokásos módon. Az adott munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértékét a munkavállaló napi munkaideje és az általános munkarend alapján kell meghatározni úgy, hogy a számítás során az általános munkarendre eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Ha a munkavállalónak a távolléttel érintett napra nincs munkaidő-beosztása, a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.Elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesíti. Lényege, hogy a munkáltató a munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vesz alapul, és a kezdő hétre eső, általános munkarend szerinti munkaidőt "görgeti" előre az elszámolási időszak időtartama alatt. Az elszámolási időszak tulajdonképpen egy időszámla, mely azt a lehetőséget biztosítja, hogy munkáltató a munkavállaló által egy adott időszakon belül az általános munkarendhez képest teljesített többletmunkaidejét, illetve a kevesebb teljesítést "jóváírhassa".A gyakorlatban az elszámolási időszak alkalmazása nem terjedt el a munkáltatók […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. január 31-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5305
[…] ugyan, de a napi munkaidő (ami jelen esetben a napi 8 órás általános teljes munkaidő) a munkanapokra egyenlőtlenül került beosztásra, mert a munkavállalók beosztás szerinti napi munkaideje hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perc, míg pénteken 6 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak vagy munkaidőkeretet, vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia. Ezt csak akkor kerülheti el, ha a munkavállalók napi munkaidejét az általános munkarend szerinti munkanapokon hétfőtől péntekig egyenlően, azaz a napi munkaidő mértékével azonos napi munkaidőben (8 óra) osztja be.A munkaidőkeret régről ismert munkajogi jogintézmény, míg az elszámolási időszak intézményét a 2012. július 1-jétől hatályos új Mt. vezette be. A?munka-időkeret hossza főszabály szerint legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, de bizonyos, az Mt.-ben meghatározott esetekben a 6 hónapot vagy a 26 hetet is elérheti. Kollektív szerződés legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét tartamú munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidőkeretet annak kezdő és befejező időpontja meghatározásával kell megállapítani, melyet írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A közzététel történhet a helyben szokásos módon. Az adott munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértékét a munkavállaló napi munkaideje és az általános munkarend alapján kell meghatározni úgy, hogy a számítás során az általános munkarendre eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Ha a munkavállalónak a távolléttel érintett napra nincs munkaidő-beosztása, a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.Elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesíti. Lényege, hogy a munkáltató a munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vesz alapul, és a kezdő hétre eső, általános munkarend szerinti munkaidőt "görgeti" előre az elszámolási időszak időtartama alatt. Az elszámolási időszak tulajdonképpen egy időszámla, mely azt a lehetőséget biztosítja, hogy munkáltató a munkavállaló által egy adott időszakon belül az általános munkarendhez képest teljesített többletmunkaidejét, illetve a kevesebb teljesítést "jóváírhassa".A gyakorlatban az elszámolási időszak alkalmazása nem terjedt el a munkáltatók […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
