Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. július 26-án (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5135

[…] szüneteltetése. Amennyiben 18 éven felüli személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, ennek tényét, az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, az Európai Gazdasági Térség tagállamában történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, valamint az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését is rövid határidőn belül be kell jelenteni a folyósító felé. A felsorolásból tehát kitűnik, hogy amennyiben az igénylő külföldre távozott – akár az Európai Unión belülre, akár azon túl –, és ez a külföldi tartózkodás meghaladta a három hónapos időtartamot, bejelentési kötelezettsége állt fent. Ezen bejelentési kötelezettség teljesítését levélírónk nem közölte, de amennyiben ezt nem tette meg, akkor kicsivel nagyobb a valószínűsége, hogy amennyiben hiba történt, akkor azt ő követte el. Miért is fontos ebben az esetben a bejelentési kötelezettség? A legfontosabb ok, hogy fennállhat a folyósítás szüneteltetése vagy teljes megszüntetése. Az ellátás szünetel ugyanis a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az Európai Unió tagállama, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Tehát amennyiben az igénylő három hónapot meghaladóan olyan államba távozik, mely nem tartozik az Európai Gazdasági Térséghez, akkor részére az ellátást szüneteltetni kell. Amennyiben a jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely államába utazik, a folyósítás több tényezőtől függ. Amennyiben az irányadó jogszabályok alapján az adott országban jogosult ellátásra, és ott ezt megigényli, akkor Magyarországtól legfeljebb különbözet megfizetését kérheti, amennyiben a Magyarországról származó ellátás magasabb összegű lenne, mint a másik ország ellátása. A leírtak alapján megállapítható, hogy a bejelentési kötelezettséget igénylő részéről azért kellett volna teljesíteni, mert külföldre távozása és onnan esetleges ellátás felvétele esetén – de néhány esetben e nélkül is – a magyarországi folyósítást meg kell szüntetni, vagy csökkenteni szükséges. A kérdés írója megjegyzi, hogy az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Ez nagyon helyesen történt, ugyanis a közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnéséről az oktatási hivatal adatot szolgáltat a folyósító szerv részére. Amennyiben fentiekben kifejtett tények alapján az a megállapítás születik, hogy az igénylő vétett a szabályok ellen, és bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő formában tett eleget, akkor sajnálatos módon esetlegesen visszafizetési kötelezettsége állhat fenn, mivel a folyósító szerv megállapíthatja a jogalap nélküli felvétel tényét.Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték, a felróhatóságra való tekintet nélkül. Ezt követően a jogalap nélkül felvett ellátást kizárólag attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Mik a felróhatóság feltételei? Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha az ellátásban […]