Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. május 24-én (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5082

[…] egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.– A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít, ezt a tényt munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult, végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.– A munkavállaló nem létesíthet munkaviszonyt azzal a helyi önkormányzattal, amelynek képviselője. (Ez a szabály a kormányhivatalban történő foglalkoztatásra nyilvánvalóan nem terjed ki.)– A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.– E munkavállalók tekintetében továbbá nem alkalmazhatók az Mt.-nek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint a jogellenes jogviszony-megszüntetésre vonatkozó előírásai, helyettük a Kttv. vonatkozó szabályait kell alkalmazni rájuk.A kormányhivatalnál munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók szabadságára és a szabadságának kiadására – a fentiekből következően – eltérés és kivétel nélkül az Mt. rendelkezései az irányadók. Az Mt. alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosultság szempontjábóla) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szabadság,c) a szülési szabadság,d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,e) a keresőképtelenség,f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,g) a munkavégzés alóli mentesülésnek Mt. 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjaiban meghatározott (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama; a kötelező orvosi vizsgálat tartama; a véradáshoz szükséges, legalább négyórás időtartam; a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy-, ikergyermekek esetén kétszer kétórás, a kilencedik hónap végéig naponta egy-, ikergyermekek esetén naponta kétórás időtartam; hozzátartozó halálakor két munkanap; általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő; önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama; bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam; a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama; a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam) tartama.Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A pótszabadságok az alábbi jogcímeken illetik meg a munkavállalókat:– életkor után járó pótszabadság,– gyermek(ek) után járó pótszabadság;– az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság (apaszabadság);– a fiatal munkavállalónak járó pótszabadság;– a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága;– az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága;– a rehabilitációs […]