Munkáltatói jogkör gyakorlója


Miért fontos a munkáltatói jogkör gyakorlójának kijelölése, illetve mikor van jelentősége annak, hogy ez megtörtént-e?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. március 8-án (294. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4997

[…] jogosító gyakorolta, nem lesz érvénytelen a munkáltató eljárása, ha a jogkör gyakorlására jogosult a jognyilatkozatot utólag jóváhagyta.Az Mt. 20. §-ában foglalt rendelkezések nem határozzák meg az utólagos jóváhagyás módját és határidejét.Az Mt. 31. §-a felhatalmazása alapján alkalmazandó Ptk. 6:4. §-a értelmében a jognyilatkozat írásban, szóban és ráutaló magatartással is megtehető.Az újabb ítélkezési gyakorlat értelmében a jóváhagyás aktív, tevőleges magatartást kíván.E véleményt alátámasztja az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:4. §-ának (4) bekezdése, amely szerint a hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.Az újabb ítélkezési gyakorlat értelmében a megszüntető jognyilatkozatokat illetően az utólagos jóváhagyás alaki követelménye tekintetében abból kell kiindulni, hogy az írásbeliség a megszüntető jognyilatkozat érvényességi kelléke, ebből következően az írásbeli munkáltatói jognyilatkozat jóváhagyása természeténél fogva írásban történhet.Az újabb ítélkezési gyakorlat értelmében ennek megfelel, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója erre vonatkozó tanúnyilatkozatát a bíróság a tárgyaláson felvett jegyzőkönyvbe foglalja.A régi Mt. 74. §-ának (1) bekezdése alapján az ítélkezési gyakorlat a munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdését szigorúan ítélte meg. Általában nem, vagy csak nagyon szűk körben engedte meg, hogy nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által tett jognyilatkozatot az eljárásra jogosult személy, szerv, testület utólag jóváhagyja.Az Mt. nem tartalmaz előírást arra, hogy a munkáltatónak a jognyilatkozatot alá kell írnia, ha egyébként nem kétséges, hogy az a munkáltatótól származik.Az Mt. nem vette át a Ptk. 6:7. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.Ebből következően adott esetben a munkavállaló nem vitathatja önmagában az eredeti aláírás hiánya miatt a jognyilatkozatot, ha egyébként nyilvánvaló, hogy a jognyilatkozat a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik.A régi Mt. rendelkezésétől és ahhoz kapcsolódó ítélkezési gyakorlattól eltérően az Mt. 20. §-ában foglalt rendelkezések nem zárják ki, hogy a munkáltató meghatalmazása alapján járjon el a munkáltatói jogkör gyakorlója, aki akár munkaviszonyban nem álló személy is lehet.A jogalkalmazói tapasztalatok értelmében a munkavállalók több esetben a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye iránt a régi Mt. alapján indított munkaügyi jogvitákban a jogellenesség okaként gyakran hivatkoztak a régi Mt. 74. §-ának (1) bekezdése megsértésére amiatt, hogy a munkáltató nem közölte a munkavállalóval, a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, vagy a jogkört gyakorló szervet nem jelölte meg.E tekintetben jelenleg is egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy ez a mulasztás az Mt. rendelkezései­re is figyelemmel önmagában továbbra sem nem eredményezi a megszüntető jognyilatkozat jogellenességét.A korábbi Mt.-szabályozással egyezően az Mt. 20. §-a […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.