Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. február 23-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4979

[…] munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, biztosítási jogviszonnyal rendelkezik valamelyik szülő. Másodsorban a nyugdíjfolyósítás helye szerinti tagállam joga alkalmazandó. Harmadsorban a lakóhely szerinti tagállam joga a mérvadó. Ha két tagállamban van biztosítási jogviszony, vagy két tagállamban történik nyugdíjfolyósítás, akkor a gyermek életvitelszerű tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik ország jogszabálya alapján kell folyósítani a családi ellátást. Az alkalmazandó jog vizsgálata során, amennyiben azt állapítja meg az illetékességgel rendelkező osztály, hogy a magyar jog az alkalmazandó, a megyei kormányhivataloktól vagy az ügyféltől érkezett kérelmet a Cst. rendelkezései szerint kell elbírálni, illetve továbbfolyósítani az ellátást a családtámogatási ellátásokra vonatkozó általános szabályok szerint. Ezek az esetek lennének a legegyszerűbbek, de általában itt kezdődik az, amit az ügyfél úgy él meg, mint időhúzás. A magyar folyósító szerv csak abban az esetben kezdheti el a folyósítást, ha a másik európai uniós ország illetékes szervétől beszerezte azokat az adatokat, melyek alapján az ottani folyósítás összegére vagy a folyósítás elmaradásának tényére fény derül. A két ellátás összege ugyanis nem haladhatja meg a Magyarországon kifizethető, gyermekek után járó ellátást. Ezen esetekben két nagyon kellemetlen ténnyel kell számolni. Egyrészt az európai uniós országok családi támogatásai még köszönőviszonyban sincsenek egymással, ezért a különböző ellátási formákat valamely síkon "közös nevező" alá kell hozni. Másrészt a magyar hatóság ki van téve annak, hogy az intézkedést nem tudja meghozni, míg külföldről nem kap adatot. Rendelkezik ugyan sürgetési jogosultsággal, de ezenfelül további szankcióra nincs joga. Amennyiben a görög, olasz, portugál, spanyol illetékes hivatal fél vagy egy teljes évet "ül" az ügyön, akkor a magyar hatóság jelen állás szerint nem tehet semmit, és ezen országokban ez egyáltalán nem kirívó példa. Az általános ügyintézési határidőktől eltérően nemzetközi ügyekben ugyan a kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül határozattal kell dönteni róla, de a fenti okok miatt ez a határidő sok esetben nem tartható. Amennyiben az alkalmazandó jog vizsgálata során az kerül megállapításra, hogy nem a magyar jog az alkalmazandó, az ügyet hivatalból átteszik a másik tagállam illetékes intézményéhez továbbfolyósítás céljából. Az ügy áttételéről végzés formájában tájékoztatják az ügyfelet. Az ügy áttételével egy időben […]