Bíróság által megítélt összegek
Kérdés
Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. július 14-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4773
[…] nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Tehát a hatályos Mt. alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredően elmaradt jövedelem címén igényelt valamennyi követelés kártérítésnek minősül, így a kérdésben szereplő, a bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér is jövedelmet pótló kártérítésként mentes a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonása alól. Ugyanez nem mondható el a végkielégítéssel kapcsolatosan, arra ugyanis a munkavállaló az elmaradt jövedelmen felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (5) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. E szabályok következtében a perben megítélt végkielégítés a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási, valamint a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék alapját képezi, és azokat a kifizetőnek le kell vonnia. A személyi jövedelemadó tekintetében nincs különbség a kártérítésként megítélt elmaradt jövedelem, felmentési bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést. Tekintve, hogy az elmaradt munkabér, felmentési bér címen kifizetett kártérítéssel a munkáltató jövedelmet pótol a munkavállaló részére, annak adómentessége nyilvánvalóan nem jöhet szóba. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyra tekintettel kifizetett elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és a végkielégítés nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, és azok összegéből a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget a kifizetőnek le kell vonnia. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ának (c) pontja értelmében az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott (kifizetett) adóalapot képező jövedelmet a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. E szabályra tekintettel a nem önálló tevékenységből származó elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és végkielégítés adóelőleg-alapot képező […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. július 14-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4773
[…] nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Tehát a hatályos Mt. alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredően elmaradt jövedelem címén igényelt valamennyi követelés kártérítésnek minősül, így a kérdésben szereplő, a bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér is jövedelmet pótló kártérítésként mentes a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonása alól. Ugyanez nem mondható el a végkielégítéssel kapcsolatosan, arra ugyanis a munkavállaló az elmaradt jövedelmen felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (5) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. E szabályok következtében a perben megítélt végkielégítés a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási, valamint a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék alapját képezi, és azokat a kifizetőnek le kell vonnia. A személyi jövedelemadó tekintetében nincs különbség a kártérítésként megítélt elmaradt jövedelem, felmentési bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést. Tekintve, hogy az elmaradt munkabér, felmentési bér címen kifizetett kártérítéssel a munkáltató jövedelmet pótol a munkavállaló részére, annak adómentessége nyilvánvalóan nem jöhet szóba. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyra tekintettel kifizetett elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és a végkielégítés nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, és azok összegéből a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget a kifizetőnek le kell vonnia. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ának (c) pontja értelmében az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott (kifizetett) adóalapot képező jövedelmet a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. E szabályra tekintettel a nem önálló tevékenységből származó elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és végkielégítés adóelőleg-alapot képező […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
