Gyermek születésekor járó pótszabadság
Kérdés
Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. március 17-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4674
[…] szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó általános szabályok az irányadók, tehát ha az apa mint szülő a tárgyévben igazolja a jogosultságát. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 277. számában – 2015.04.28.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. számú kérdéssel kapcsolatban felhívom a figyelmüket a 350/2014. Korm. rendeletre, amelyet a válasz nem említ. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. sz. kérdésre adott válasz részben azon a megállapításon alapult, hogy a 305/2002. Korm. rendelet 2014. március 16-tól már nincs hatályban, és így az apát a gyermeke születése esetén megillető pótszabadság idejére járó távolléti díjat már teljes egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A fenti kormányrendelet hatálya 2013. január 1-jéig – a régi Mt., – a Ktv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – az 1994. évi LXXX. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv., – az 1996. évi XLIII. törvény, – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira terjedt ki. A szabadságra vonatkozó új rendelkezések 2013. január 1. napjával történő hatálybalépésével egyidejűleg azonban hatályba lépett a 420/2012. Korm. rendelet is, mely – az Mt. – a Kttv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – a 2011. évi CLXIV. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv. és az – 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (munkavállalókra) terjedt ki. Ez a kormányrendelet egyidejűleg módosította a 305/2002. Korm. rendeletet oly módon, hogy a hatályát fenntartotta – az 1996. évi XLIII. tv., és a – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (Ez annyiban érdekes, hogy az 1996. évi XLIII. tv. szerinti munkáltatókra és munkavállalókra e szerint egyidejűleg mindkét kormányrendelet hatálya kiterjedt, holott nyilvánvaló, hogy ezt a kodifikációs megoldást azért kellett alkalmazni, mert a munkaidő-kedvezmény helyett a pótszabadság bevezetése ezen a területen csak 2014. március 15-től történt meg.) 2014. március 25-én lépett életbe az a rendelkezés mely a 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát kiterjesztette a Hjtv. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra is. Azzal, hogy minden területen a munkaidő-kedvezmény helyett – bár nem egy időben – a pótszabadság intézménye átvezetésre került, a 305/2002. Korm. rendelet gyakorlatilag „kiürült”, ezért került sor a hatályon kívül helyezésére, és immár a teljes munkáltatói körre kiterjedően átvette a helyét a 420/2012. Korm. rendelet, melynek helyébe 2015. január 1-jétől a 350/2014. Korm. rendelet lépett. Az új kormányrendelet lényegét tekintve annyiban tér el a korábbitól, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, tehát e rendelet alapján már csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók részére kerülhet megtérítésre a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a központi költségvetés terhére. Amennyiben a munkáltató a megtérítést igénybe kívánja venni, az apának járó pótszabadság kiadásakor e rendelet előírásainak megfelelően kell eljárnia. A munkavállalónak az igénybevételi jogosultságot a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatásával, és arról szóló nyilatkozatával kell igazolnia, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy szüntette meg. A jogszabály alapján a munkáltató köteles: – az igénybevételi jogosultságot írásban dokumentálni, – a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. március 17-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4674
[…] szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó általános szabályok az irányadók, tehát ha az apa mint szülő a tárgyévben igazolja a jogosultságát. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 277. számában – 2015.04.28.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. számú kérdéssel kapcsolatban felhívom a figyelmüket a 350/2014. Korm. rendeletre, amelyet a válasz nem említ. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. sz. kérdésre adott válasz részben azon a megállapításon alapult, hogy a 305/2002. Korm. rendelet 2014. március 16-tól már nincs hatályban, és így az apát a gyermeke születése esetén megillető pótszabadság idejére járó távolléti díjat már teljes egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A fenti kormányrendelet hatálya 2013. január 1-jéig – a régi Mt., – a Ktv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – az 1994. évi LXXX. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv., – az 1996. évi XLIII. törvény, – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira terjedt ki. A szabadságra vonatkozó új rendelkezések 2013. január 1. napjával történő hatálybalépésével egyidejűleg azonban hatályba lépett a 420/2012. Korm. rendelet is, mely – az Mt. – a Kttv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – a 2011. évi CLXIV. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv. és az – 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (munkavállalókra) terjedt ki. Ez a kormányrendelet egyidejűleg módosította a 305/2002. Korm. rendeletet oly módon, hogy a hatályát fenntartotta – az 1996. évi XLIII. tv., és a – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (Ez annyiban érdekes, hogy az 1996. évi XLIII. tv. szerinti munkáltatókra és munkavállalókra e szerint egyidejűleg mindkét kormányrendelet hatálya kiterjedt, holott nyilvánvaló, hogy ezt a kodifikációs megoldást azért kellett alkalmazni, mert a munkaidő-kedvezmény helyett a pótszabadság bevezetése ezen a területen csak 2014. március 15-től történt meg.) 2014. március 25-én lépett életbe az a rendelkezés mely a 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát kiterjesztette a Hjtv. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra is. Azzal, hogy minden területen a munkaidő-kedvezmény helyett – bár nem egy időben – a pótszabadság intézménye átvezetésre került, a 305/2002. Korm. rendelet gyakorlatilag „kiürült”, ezért került sor a hatályon kívül helyezésére, és immár a teljes munkáltatói körre kiterjedően átvette a helyét a 420/2012. Korm. rendelet, melynek helyébe 2015. január 1-jétől a 350/2014. Korm. rendelet lépett. Az új kormányrendelet lényegét tekintve annyiban tér el a korábbitól, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, tehát e rendelet alapján már csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók részére kerülhet megtérítésre a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a központi költségvetés terhére. Amennyiben a munkáltató a megtérítést igénybe kívánja venni, az apának járó pótszabadság kiadásakor e rendelet előírásainak megfelelően kell eljárnia. A munkavállalónak az igénybevételi jogosultságot a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatásával, és arról szóló nyilatkozatával kell igazolnia, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy szüntette meg. A jogszabály alapján a munkáltató köteles: – az igénybevételi jogosultságot írásban dokumentálni, – a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
