Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. március 17-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4663

[…] kiküldöttként dolgozó tanárnő Magyarországon nem biztosított, ezért egészségügyi szolgáltatásra jelenleg nem jogosult. A Tbj-tv. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására [Tbj-tv. 35. § (10) bekezdése]. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka, amely 2015. január 1-jétől havi 52 500 forint összegű fizetési kötelezettséget jelent. A magyar társadalombiztosítás valamennyi ellátására – közöttük értelemszerűen az egészségbiztosítási ellátásokra is – jogosultságot szerezhet a kínai állampolgárságú, külföldi­nek minősülő tanárnő 2015. július 1-je előtt úgy is, hogy egy Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóval is létesít munkavégzésre irányuló, a Tbj-tv. 5. §-ában felsorolt biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyt. Ilyen lehet egy részmunkaidőre – pl. heti 10 órára – szóló munkaviszony, vagy egy olyan megbízási jogviszony, amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015. január 1-jétől havi 31 500 forintot, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, napi 1050 forintot. A Tbj-tv. az ellátásokra jogosultság feltételéül biztosítási jogviszonyt ír elő, de annak formájára, tartalmára nézve már nem szab korlátot. A biztosított személy a megállapodás alapján történő járulékfizetéshez képest kedvezőbb járulékfizetés mellett válhat jogosulttá az ellátásokra. Ahogy az előzőekben már leírtuk, a kínai tanárnő a kiküldetésre előírt 2 éves "türelmi idő" leteltével – a jelenlegivel azonos feltételek megléte esetén –, 2015. július 1-jétől biztosítottá válik, és utána járulékfizetési kötelezettség keletkezik, melyet a Tbj-tv. 56/A. §-ában foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni. A hivatkozott paragrafus értelmében a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik az Art. szerinti képviselővel, és az előb­biek szerinti bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget magának a foglalkoztatottnak kell teljesítenie, és neki kell viselnie a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig – meghatározott adattartalommal – elektronikus úton kell teljesíteni az állami adóhatóság részére. A járulékbevallásnak a következőket kell tartalmaznia:a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,d) a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő "tól-ig" tartamára vonatkozó adatot,e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, ésf) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított […]