Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. február 24-én (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4657

[…] az ellátást, és azt részére meg is állapítják majd. Az iskoláztatási támogatás a családi pótlék másik válfaja. Iskoláztatási támogatásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, élettárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, a saját háztartásában nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Iskoláztatási támogatásra jogosult még a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Mindkét esetben további feltétel az, hogy a gyermeket saját háztartásában nevelje a kérelmező. Megállapítható tehát, hogy abban az esetben, ha a nagyszülőt újszülött unokája mellé gyámként kirendelték, mind saját vér szerinti lánya után, mind unokája után családi pótlékban részesülhet. Az előbbi megnevezése iskoláztatási támogatás, míg az utóbbié nevelési ellátás lesz. Természetesen mindkettő feltétele, hogy a gyermeket és unokáját a gyám saját háztartásában nevelje továbbra is. Ebben az esetben a lánya természetesen nem igényelheti meg a családi pótlékot.Szeretnénk megjegyezni, hogy a gyám gyermekgondozási segélyre is jogot szerezhet, amennyiben az egyéb feltételekkel rendelkezik, hiszen a jogszabály szerint gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. Az anyasági támogatás egy egyszeri ellátás, mely az anyát illeti meg alapesetben a szülést követően. Az anyasági támogatást ebben az esetben is a vér szerinti, tehát a szülő nő kérelmezheti újszülött gyermeke után.Teljesen más a helyzet akkor, ha a korábban leírt okok valamelyikének fennállása miatt az újszülött részére nem rendeltek ki gyámot. Ebben az esetben a nagyszülő nem kérelmezheti a családi pótlékot unokája után, erre kizárólag a vér szerinti szülők valamelyike lehet jogosult. Mint a korábban idézett felsorolásból kitűnik, a nagyszülő a családi pótlékot nem igényelheti meg, ha nem szerepel gyámként. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben akkor ki lehet jogosult a nevelési ellátás folyósítására az újszülött után. Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani. Ebben az esetben tehát mind a nevelési ellátást, mind a gyermekgondozási segélyt, mind az anyasági támogatást a fiatalkorú szülő kérelmezheti, részére ezeket az ellátásokat megállapítják és folyósítják. Ebben az esetben a nagyszülő a továbbiakban nem kérheti az iskoláztatási támogatás folyósítását immár ellátásban részesülő lánya után, aki maga is igénylővé vált. A családi pótlék folyósításának […]