Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. március 4-én (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4328

[…] jövedelemrészt jelenti. Mindebből következően a havi nettó 50 000 forintos jövedelem biztosítási kötelezettséget von maga után, így a magánszemély a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a 16 százalékos személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot is köteles megfizetni. (A munka­erő-piaci járulék a megbízási jogviszonyban álló személyt nem terheli.) A bruttó (x) jövedelem tehát a következő számítással állapítható meg:x-(x X 0,9 X 0,32) = 50 000x-(x X 0,288) = 50 000x-(0,288 x) = 50 0000,712 x = 50 000x = 50 000/0,712x = 70 225 forintA magánszemély számláján – egyebek mellett – az adóalapnak kell szerepelnie, mely áfa szempontjából alanyi mentességet feltételezve esetünkben a bruttó munkadíjnak, a 70 225 forint összegnek felel meg. Az alapítvány és a magánszemély között az adó- és járulékelszámolás többféleképpen alakulhat: az egyik lehetséges elszámolási mód, ha a magánszemély 70 225 forint végösszegű számláját az alapítvány készpénzben kifizeti, majd ezt követően az őt terhelő levonások összegét a magánszemély az alapítványnak visszafizeti, és erről analitikus nyilvántartás és bevételi pénztárbizonylat készül. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha a magánszemély a számláján feltünteti a bruttó ellenértéket, továbbá az őt terhelő levonásokat is, és a nettó összeget szerepelteti a számla alapján fizetendő végösszegként. Bármelyik esetben az alapítványt foglalkoztatóként terhelik az előbbiek szerint levont egyéni járulékok és szja-előleg, továbbá a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó bevallásának (1408) […]