Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. augusztus 21-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4158

[…] d) pontja és az 5. §-a a Gt. szabályozásával összhangban lévő szabályokat tartalmaz annak megítéléséhez, hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosított, azaz – megfelelő járulékfizetés ellenében – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Amennyiben tehát a tag főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese alapján a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A tag után ezenkívül a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és ugyanezen alap után terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.Természetesen a kültag nemcsak tagi jogviszonyban, hanem munkaviszonyban, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban is dolgozhat a társaságban. Ebben az esetben az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban (pl. a Ptk.-ban) meghatározott szabályok alapján kell eljárni, és az adott jogviszonyra tekintettel kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget is. A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a közterheket.A megbízási jogviszony keretében munkát végző személy csak akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalapot képező jövedelem ebben az esetben a megállapodásban rögzített megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségek elszámolására az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a jogviszony tehát biztosít némi költségcsökkentési lehetőséget a társaság részére, hiszen ha nem akarják, hogy a kültag biztosítottá váljon, megállapodhatnak egészen alacsony összegű, sőt – a felek között fennálló viszonyra tekintettel – akár nullaf­orintos megbízási díjban is. Ebben az esetben viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie maga után.Speciális helyzetben vannak az ügyvezetők a jogviszonyok elbírálása során. A Gt. értelmében ugyanis az ügyvezetői tevékenység munkaviszony, illetve a Ptk. szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető, és nem minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében azonban társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján […]