Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. július 30-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4154

[…] érintett munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaszerződésnek tehát nem szükséges része a munkaidő-beosztásra, a beosztás szerinti napi munka­időre vonatkozó munkáltatói előírás, ezzel összefüggésben a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is kizárólag a teljes napi munkaidő mértékére, valamint az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra (esetleges bérpótlékokra) terjed ki.A munkáltató tevékenységéhez igazodó munkarend és ennek keretein belül a munkaidő-beosztás meghatározásának joga a munkáltatót illeti meg. A munkáltató a munkarendben általában a munkaidő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével határozza meg a munkavállalóra vonatkozó munkaidő-beosztás szabályait, sajátosságait, a napi munkaidő teljesítését.A munkáltatónál érvényesülő munkarendben többféle munkaidő-beosztás lehetséges:a) egyenlő munkaidő-beosztás (általános munkarend),b) egyenlőtlen munkaidő-beosztás.Általános munkarend esetében a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a napi munkaidő a hét minden napjára vagy egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.Egyenlőtlen a napi munkaidő-beosztás, ha a hét egyes napjaira vagy az egyes munkanapokra eltérő mértékű napi munkaidőt határoznak meg. Ezekben az esetekben a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb, a heti munkaidő pedig 48 óránál hosszabb általában nem lehet.A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó munkarend keretein belül a munkaidőt az adott naptári napra vagy hétre, illetve a munkaidőkeret munkanapjaira osztja be.A kérdéses esetben az érintett munkáltatónál a beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. A munkaidő-­beosztás eltér az általános munkarendtől, ezért munkaidőkeret meghatározása válik szükségessé.A munkaidőkeret tehát a rendes munkaidő mértékének az általános munkarendtől [Mt. 97. § (2) bek.] eltérő beosztása. A munkaidőkeretben teljesítendő rendes munkaidő mértékét az alábbiak szerint kell meghatározni:1. Meg kell határozni a munkaidőkeret tartamát (Mt. 94. §); ezt írásban közzé is kell tenni.2. A munkaidőkeret tartama alatt meg kell határozni az általános munkarend szerinti munkanapok számát.3. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül hagyva meg kell határozni a fennmaradó munkanapok számát.4. Az így kapott munkanapok számát meg kell szorozni a munkavállaló napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.].Amennyiben a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló távol van, és nem végez munkát, a távollét tartamát (azt a munkanapot, amikor a munkavállaló távol van) a munkáltató választása szerinta) figyelmen kívül hagyja – azaz úgy tekinti, mintha ez a nap nem lenne része a munkaidőkeretnek, amely esetben a munkaidőkeret vége egy munkanapnyival tovább tart (pl. a tervezetten 2013. augusztus 9-én záródó munkaidőkeret 2013. augusztus 12-én zárul); vagyb) az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével elszámolja – azaz ha a munkavállaló aznapi beosztás szerinti munkaideje 12 óra volt, akkor a munkaidőkeretben beosztható órák számát 12-vel csökkenti, és a távollét típusa alapján 12 órára számol el díjazást/fizetés nélküli távollétet.Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.A munkaidőkeret tartama a munkáltató egyoldalú döntése alapján legfeljebb 4 hónap (16 hét) lehet.A munkaidőkeret alkalmazása azért is praktikus, mert így a munkavállaló vasárnapra is beosztható, ha foglalkoztatása – többek között – a Ker-tv. hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatónál történik. Munkaszüneti […]