Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés
Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. június 4-én (239. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4100
[…] eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést."A kedvezmény igénybevételéről tett közös nyilatkozatban a házastársak kétféle megoldást választhatnak. Az egyik lehetőség, hogy a gyermekeket osztják meg a kedvezmény igénylése szempontjából, például az egyik szülő egy gyermekre, a másik szülő két gyermekre vonatkozó kedvezmény érvényesítését kéri az adóelőleg megállapításánál. A másik lehetőség, hogy a gyermekek után összességében járó összeget osztják meg, azaz például az egyik szülő havonta 200 ezer forint adóalap-kedvezmény érvényesítését kéri, a másik szülő pedig a fennmaradó összeg figyelembevételét kéri az adóelőleg megállapításánál.Év végén, az adóbevallásukban az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatuktól a magánszemélyek eltérhetnek a családi kedvezmény lehető legjobb kihasználása érdekében.A feleségnek 2012. novembertől egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van. Az egyik jogviszony a 2003-tól fennálló pedagógusi, a másik, a 2012. novembertől kezdődő családi vállalkozásban lévő.Az Eb-tv. rendelkezései szerint az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Ezért a jogosultságokat külön kell nézni a pedagógusi, és külön családi vállalkozásban lévő munkaviszonyok után.A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj jogosultsághoz – a biztosítás meglétén kívül – feltétel, hogy az anya rendelkezzen a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel.A feleség a 2003-tól fennálló jogviszonyában a 2013. júliusban születendő gyermek után jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, és a gyermek 2. életévének betöltéséig gyermekgondozási díjra, mivel a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.A GYED összegének megállapításához először azt kell vizsgálni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély napi összege milyen jövedelem alapulvételével került megállapításra.(Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.)A terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi jövedelmet a táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Jelen esetben ez a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga. (Természetesen feltételezve, hogy az anyának 2012. július 26-tól van legalább 180 naptári napi jövedelme. Ha nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. június 4-én (239. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4100
[…] eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést."A kedvezmény igénybevételéről tett közös nyilatkozatban a házastársak kétféle megoldást választhatnak. Az egyik lehetőség, hogy a gyermekeket osztják meg a kedvezmény igénylése szempontjából, például az egyik szülő egy gyermekre, a másik szülő két gyermekre vonatkozó kedvezmény érvényesítését kéri az adóelőleg megállapításánál. A másik lehetőség, hogy a gyermekek után összességében járó összeget osztják meg, azaz például az egyik szülő havonta 200 ezer forint adóalap-kedvezmény érvényesítését kéri, a másik szülő pedig a fennmaradó összeg figyelembevételét kéri az adóelőleg megállapításánál.Év végén, az adóbevallásukban az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatuktól a magánszemélyek eltérhetnek a családi kedvezmény lehető legjobb kihasználása érdekében.A feleségnek 2012. novembertől egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van. Az egyik jogviszony a 2003-tól fennálló pedagógusi, a másik, a 2012. novembertől kezdődő családi vállalkozásban lévő.Az Eb-tv. rendelkezései szerint az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Ezért a jogosultságokat külön kell nézni a pedagógusi, és külön családi vállalkozásban lévő munkaviszonyok után.A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj jogosultsághoz – a biztosítás meglétén kívül – feltétel, hogy az anya rendelkezzen a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel.A feleség a 2003-tól fennálló jogviszonyában a 2013. júliusban születendő gyermek után jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, és a gyermek 2. életévének betöltéséig gyermekgondozási díjra, mivel a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.A GYED összegének megállapításához először azt kell vizsgálni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély napi összege milyen jövedelem alapulvételével került megállapításra.(Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.)A terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi jövedelmet a táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Jelen esetben ez a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga. (Természetesen feltételezve, hogy az anyának 2012. július 26-tól van legalább 180 naptári napi jövedelme. Ha nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
