Távolléti díj számítása


Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. november 27-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3936

[…] folyamatosan jogosult a munkavállaló. A prémium, mozgó bér, jutalom nem tartozik a rendszeres bérpótlékok körébe. A rendszeres pótlékokat a tényleges összegükben kell figyelembe venni, ez alól kivételt jelent a műszakpótlék.Sajátos szabály vonatkozik a rendkívüli munka beszámítására is, mert itt nem a ténylegesen kifizetett bérpótlékot (rendkívüli munka ellenértékét), hanem az úgynevezett rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell először kiszámolni, és azt beszámítani a távolléti díjba.Teljesítménybér alkalmazásánál a munkavállaló távolléte idején érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének – ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei alapbér, akkor az utóbbinak – a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni. A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért egy órára jutó teljesítménybérének – ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapuló bér időbér részét, továbbá a garantált bért is – és a tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, az utolsó naptári negyedévek vagy negyed­év, ennek hiányában az utolsó naptári hónapra vagy hónapokra kifizetett teljesítménybér egy órára jutó összegét az első távolléti díj fizetésekor érvényes egy órára jutó személyi alapbérrel elosztva lehet kiszámítani a teljesítménytényezőt. Az így kapott hányadost (teljesítménytényező) kell megszorozni az érvényes személyi alapbérrel, de csak akkor, ha a teljesítménytényező egynél nagyobb. A teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának számításakor a fentiek szerint kiszámított bérrel kell a személyi alapbért alapul venni. A rendszeres bérpótlékokat, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékokat ugyanúgy kell számításba venni a távolléti díj számításakor, mint az időbérben foglalkoztatottak esetén.Az Mt. 147. §-ának (1) bekezdésében foglaltak 2012. július 1-jétől történő hatályba léptetése és a régi Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályainak átmeneti hatályossága miatt a bérpótlékok távolléti díjba történő beszámítása kétszeres bérpótlék-kompenzálást rejt magában azon munkavállalók esetén, akiknek a távollét idejére volt olyan érvényes munkaidő-beosztásuk, amely alapján bérpótlékra jogosító időben kellett volna dolgozniuk. Ezen – átmeneti időszakra érvényes – szabályozási anomália megoldására próbál magyarázatot és útmutatást adni a Társadalombiztosítási Levelek 225. számában a 3865. kérdésre adott válasz.A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. <br> A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a készenléti és az ügyeleti pótlék vehető figyelembe, de csak akkor, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva. Abban az esetben ugyanis, ha be volt osztva a munkavállaló munka­ideje, az Mt. 147. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a munkavállalónak ténylegesen járó bérpótlékokat kell kifizetni. E szabály biztosítja leg­inkább a távollét díjazásának azt a rendeltetését, hogy a munkavállaló a munkavégzés alóli mentesülés idejére lehetőleg annyi munkabérben részesüljön, mint amennyiben munkavégzése esetén részesült volna.Amennyiben a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés időtartamára nem volt előre beosztva, a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell <br> figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban (azaz az utolsó hat naptári hónapban) legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell <br> figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (az ügyelet és a készenlét idejét össze kell számítani).A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irány­adó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).Ha a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a készenléti és az ügyeleti pótlék helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét kell osztani az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával.A távolléti díj megállapításakor külön kell kiszámítani az alapbérre, a teljesítménybérre, valamint a bérpótlékokra járó távolléti díj összegét, majd ezeket a részösszegeket össze kell adni.A napi vagy a havi távolléti díj meghatározásakor előbb az egy órára járó távolléti díjat kell kiszámítani. Ezt a napi távolléti díj esetében a napi munka­idővel, míg a havi távolléti díj esetében százhetvennégy órával (az általánostól […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.