Macedón állampolgár közterhei
Kérdés
Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. január 17-én (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3602
[…] (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat) havonta legalább a minimálbér, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése]. Ezen túlmenően a társas vállalkozónak minősülő macedón ügyvezető tag után a kft.-t 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdése]. (Minimálbér alatt az ügyvezető társas vállalkozó esetében a garantált bérminimum összegét kell érteni.) Az előbbiekben ismertetett járulékfizetési kötelezettség alól a magyarországi fagyizó zárva tartásának időtartama alatt csak abban az esetben mentesülhet a macedón állampolgár, ha Macedóniában ez idő alatt munkát vállal. Ugyanis az 1959. évi 20. tvr.-rel kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény – melynek rendelkezéseit különösen a társadalombiztosítási jogviszonyra és a járulékok fizetésére nézve alkalmazni kell Macedónia és Magyarország állampolgárai tekintetében – 3. Cikke értelmében a két ország állampolgárai esetén a biztosítási kötelezettség azon államban áll fenn, amelynek területén az adott személy döntő tevékenységét folytatja, amelyet a munkaidőt, a rendszeres jelleget és a munkabért figyelembe véve kell meghatározni. E rendelkezésből következően azon időszakban, amely alatt a macedón ügyvezető Magyarországon tevékenységet ténylegesen nem folytat, és jövedelmet sem szerez, ellenben Macedóniában munkaviszonnyal rendelkezik, az egyezmény hivatkozott cikke értelmében Magyarországról áthelyeződik a döntő tevékenység, a biztosítási kötelezettség helye is Macedóniába. Ekkor Magyarországon megszűnik az előbbiekben ismertetett járulék- és adófizetési kötelezettség. A Macedóniában fennálló biztosítási jogviszonyt az érintett személy az illetékes egészségbiztosító szöveges igazolásával igazolhatja. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 217. számában – 2012.04.24.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 2012. január 17-én megjelent 211. számában a 3602. kérdésszám alatt megjelent írásuk megítélésem szerint tévesen tartalmazza a szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozókat. Havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér szóhasználat megtévesztő lehet, mert a hivatkozott törvényi rendelkezés havonta legalább a minimálbér 112,5 százalékát említi. „Ezen túlmenően a társas vállalkozónak minősülő macedón ügyvezető tag után a kft.-t 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdése]. (Minimálbér alatt az ügyvezető társas vállalkozó esetében a garantált bérminimum összegét kell érteni.)” Az más kérdés, hogy a napokban megjelent NAV szakmai megítélése alapján az ügyvezető esetében arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, tehát a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább garantált bérminimum utáni járulékfizetést. A […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. január 17-én (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3602
[…] (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat) havonta legalább a minimálbér, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése]. Ezen túlmenően a társas vállalkozónak minősülő macedón ügyvezető tag után a kft.-t 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdése]. (Minimálbér alatt az ügyvezető társas vállalkozó esetében a garantált bérminimum összegét kell érteni.) Az előbbiekben ismertetett járulékfizetési kötelezettség alól a magyarországi fagyizó zárva tartásának időtartama alatt csak abban az esetben mentesülhet a macedón állampolgár, ha Macedóniában ez idő alatt munkát vállal. Ugyanis az 1959. évi 20. tvr.-rel kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény – melynek rendelkezéseit különösen a társadalombiztosítási jogviszonyra és a járulékok fizetésére nézve alkalmazni kell Macedónia és Magyarország állampolgárai tekintetében – 3. Cikke értelmében a két ország állampolgárai esetén a biztosítási kötelezettség azon államban áll fenn, amelynek területén az adott személy döntő tevékenységét folytatja, amelyet a munkaidőt, a rendszeres jelleget és a munkabért figyelembe véve kell meghatározni. E rendelkezésből következően azon időszakban, amely alatt a macedón ügyvezető Magyarországon tevékenységet ténylegesen nem folytat, és jövedelmet sem szerez, ellenben Macedóniában munkaviszonnyal rendelkezik, az egyezmény hivatkozott cikke értelmében Magyarországról áthelyeződik a döntő tevékenység, a biztosítási kötelezettség helye is Macedóniába. Ekkor Magyarországon megszűnik az előbbiekben ismertetett járulék- és adófizetési kötelezettség. A Macedóniában fennálló biztosítási jogviszonyt az érintett személy az illetékes egészségbiztosító szöveges igazolásával igazolhatja. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 217. számában – 2012.04.24.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 2012. január 17-én megjelent 211. számában a 3602. kérdésszám alatt megjelent írásuk megítélésem szerint tévesen tartalmazza a szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozókat. Havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér szóhasználat megtévesztő lehet, mert a hivatkozott törvényi rendelkezés havonta legalább a minimálbér 112,5 százalékát említi. „Ezen túlmenően a társas vállalkozónak minősülő macedón ügyvezető tag után a kft.-t 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdése]. (Minimálbér alatt az ügyvezető társas vállalkozó esetében a garantált bérminimum összegét kell érteni.)” Az más kérdés, hogy a napokban megjelent NAV szakmai megítélése alapján az ügyvezető esetében arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, tehát a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább garantált bérminimum utáni járulékfizetést. A […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
