Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 25-én (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3530

[…] társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 210. számában – 2011.12.20.) Észrevétel: Tisztelt Főszerkesztő Asszony! A Társadalombiztosítási Levelek 206. számában (2011. október 25.) téves, szakmai megalapozottságot nélkülöző tájékoztatást adott közre a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról. A Társadalombiztosítási Levelek 3530. számú kérdése így szól: „Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.” A lapban közölt válaszuk kifogásolható része: „Véleményünk szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak…” „A kormányrendelet módosítása azonban egy másik kérdést, illetve gondolatot is felvet, amely már régóta foglalkoztatja a társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell.” Ezzel szemben a hivatalos jogszabály által alátámasztott álláspont a következő, mely az OEP hivatalos honlapján közlésre került: „Tájékoztató munkáltatók részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról: A "9"-es keresőképtelenségi kód (veszélyeztetett terhesség) esetén alkalmazandó munkáltató által fizetendő táppénz-hozzájárulással kapcsolatosan az alábbi szakmai tájékoztatást adom: Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény 2011. május 1-jétől hatályos 4. § (1) bekezdése módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdését, mely szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő terhesség miatti ke­resőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától – amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak – táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a értelmében keresőképtelen a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk […]