Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. augusztus 9-én (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3465

[…] meghaladó külföldi tartózkodásának ténye. – Az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnése. – Az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozása. – Az Európai Gazdasági Térség tagállamában történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának ténye. – Az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vétele, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdése. A felsorolásból tehát kitűnik, hogy amennyiben igénylő külföldre távozott – akár az Európai Unión belülre, akár azon túl –, és ez a külföldi tartózkodás meghaladta a 3 hónapos időtartamot, bejelentési kötelezettsége állt fent. Ezen bejelentési kötelezettség teljesítését levélírónk nem közölte, de amennyiben ezt nem tette meg, akkor kicsivel nagyobb a valószínűsége, hogy amennyiben hiba történt, akkor azt ő követte el. Miért is fontos ebben az esetben a bejelentési kötelezettség? A legfontosabb ok, hogy fennállhat a folyósítás szüneteltetése, vagy teljes megszüntetése. Az ellátás szünetel ugyanis a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az Európai Unió tagállama, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Tehát amennyiben az igénylő három hónapot meghaladóan olyan államba távozik, mely nem tartozik az Európai Gazdasági Térséghez, akkor részére az ellátást szüneteltetni kell. Amennyiben a jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely államába utazik, a folyósítás több tényezőtől függ. Amennyiben az irányadó jogszabályok alapján az adott országban jogosult ellátásra, és ott ezt megigényli, akkor a magyar államtól legfeljebb különbözet megfizetését kérheti, ha a Magyarországról származó ellátás magasabb összegű lenne, mint a másik ország ellátása. Nem árulunk el titkot azzal, hogy igen kevés ilyen ország van az Európai Unióban. A leírtak alapján megállapítható, hogy a bejelentési kötelezettséget igénylő részéről azért kellett volna teljesíteni, mert külföldre távozása, és onnan esetleges ellátás felvétele esetén – de néhány esetben e nélkül is – a magyarországi folyósítást meg kell szüntetni, vagy csökkenteni szükséges. Kérdésünk feltevője megjegyzi, hogy az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Ez nagyon helyesen történt, ugyanis a közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Ez már a harmadik év, amikor a kérelmező idejét nem rabolva, közvetlen adatszolgáltatás alapján történik az ellátás továbbfolyósítása. Ettől eltérően, igazolni kell a tanulmányok közoktatási intézményben történő folytatását a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, az adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek, illetve személy esetében. Amennyiben ilyen hiánypótlásra történő felszólítás nem érkezett, akkor a rendes elektronikus adatszolgáltatásban hiba nem történt, és ez alapján a folyósítás akadály nélkül folytatódhatott. Amennyiben fentiekben kifejtett tények alapján az a megállapítás születik, hogy igénylő vétett a szabályok ellen, és bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő formában tett eleget, akkor sajnálatos módon esetlegesen visszafizetési kötelezettsége állhat fenn, mivel a folyósító szerv megállapíthatja a jogalap nélküli felvétel tényét. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték, a felróhatóságra való tekintet nélkül. Ezt követően a jogalap nélkül felvett ellátást kizárólag attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Mik a felróhatóság feltételei? Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, továbbá ha az ellátásban részesülő […]