Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. január 18-án (188. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3220

[…] jogszerű, ha a kollektív szerződés a hathavi munkaidőkeret megállapítása mellett rendelkezik ilyen kivételről is. A szabadság kiadásánál – általános szabályként – a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A betegszabadságra ugyanez a szabály vonatkozik azzal az eltéréssel, hogy ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, akkor ezt a napot is munkanapnak kell tekinteni. A különleges munkaidő-beosztásokra tekintettel azonban e szabály alól a törvény két kivételt is megállapít. A heti kettőnél több pihenőnapot adó munkaidő-beosztás aránytalanul előnyös helyzetet teremtene a szabadság kiadásánál az általános, azaz heti két pihenőnapot adó munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozókkal szemben. Ezért a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén – legalábbis a szabadság kiadása tekintetében – a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (A betegszabadság kiadásánál ehhez képest annyi a különbség, hogy ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, akkor ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.) A másik kivétel arra az előbbivel ellentétes esetre vonatkozik, amikor a munkáltató működésének jellegéből következően a munkaidő-beosztás nem biztosítja a heti két pihenőnapot. Ilyenkor a munkavállaló szabadságát úgy kell kiszámítani, hogy a beosztás az ötnapos munkahéttel dolgozókéval azonos elbírálást jelentsen. Az Mt. erre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében állandó kérdésként szokott felmerülni, hogy a szabadság napjaira hány órára járó bért kell számfejteni akkor, ha a munkavállaló egyébként a kiírt szabadság napon beosztása szerint a rá irányadó munkaidőmértéknél több, vagy kevesebb munkaidőben dolgozott volna. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló csak munkaidőkeretben foglalkoztatható. Ennek a kérdés megválaszolása szempontjából azért van jelentősége, mert a munkavállaló részére a szabadság napokra – ideértve a betegszabadságot is – a rá irányadó munkaidőmérték szerinti munkaidőt […]