Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. október 26-án (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3134

[…] személyi alapbére 7,5 százalékát, két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát, megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér 3 százaléka, ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér 5 százaléka. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. Havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa, az egy órára járó távolléti díj az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa. Nem kell alkalmazni az előző rendelkezéseket, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén részesülne. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbére és a tárgyév január 1-jei személyi alapbére közül a nagyobbnak a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell alapul venni. A teljesítménytényezővel való szorzást nem kell elvégezni, ha a teljesítménytényező nem nagyobb egynél. A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért, egy órára jutó teljesítménybérének (ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapuló bér időbér részét, továbbá a garantált bért is) és a tárgyév január 1-jén érvényes, egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a tárgyévi irányadó időszak egy órára jutó teljesítménybérének és az első távollétidíj-fizetés esedékességekor érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. A munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjét a tárgyév január 1-jével, vagy az első távollétidíj-számítás alkalmával rögzíteni kell. A feltett kérdés alapján a munkavállalók az időbér (havibér) mellett az elvárt mennyiség felett eladott áru után részesülnek jutalékban. A jutalék olyan teljesítménybér, amikor a dolgozó általában százalékosan részesedik az általa közvetített vagy megkötött ügyletek értékében. Lehet: – tiszta jutalék (a munka teljes és kizárólagos díjazása) vagy – kiegészítő jutalék (időbér mellett jár). A jutalékra is a teljesítménybérre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kereskedelemben jellemző, hogy a havibért vagy időbért egészítik ki a forgalom százalékos arányában jutalék formájában. Amennyiben a munkáltató ezt a bérezési formát alkalmazza, akkor a teljesítménybér alkalmazásánál előírt szabályokat kell figyelembe venni a távolléti díj számításakor alapul vett személyi […]