Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. május 4-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2972

[…] tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. Az 1992. július 1-jét megelőzően hatályos régi Mt. 7. §-a értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az ipari szövetkezetek tagjainak munkavégzésével összefüggő kérdéseket e törvény rendelkezései és a tagsági viszonyból eredő sajátosságok figyelembevételével külön jogszabály rendezi, illetve a munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyok szabályozásánál a sajátosságokból folyó eltérésekkel e törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni. 1992. évet megelőzően hatályos szövetkezeti jogszabályi rendelkezések értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti, az ipari szövetkezeti és a kisszövetkezeti tagsági viszony nélkülözhetetlen eleme volt a tag munkavégzési kötelezettsége, a korábban hatályos 1971. évi III. tv. rendelkezése értelmében a szövetkezeti tagsági viszonyok időtartama munkaviszonyban töltött időtartamnak minősült. Az 1971. évi III. tv. 60. §-a értelmében a szövetkezeti tag alapvető kötelessége volt, hogy a szövetkezet jellegének megfelelően részt vegyen a közös munkában, a 61. § értelmében a szövetkezet és tagja megállapodásokban rendezhette a munkavégzéssel vagy más személyes közreműködéssel összefüggő kérdéseket, a 73. § értelmében a munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban végzett munka egy tekintet alá esett. A korábban hatályos 1971. évi 32. tvr. 21-25. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazták a szövetkezeti tagok munkavégzésével összefüggő alapvető előírásokat. E rendelkezések értelmében a tag munkavégzésével összefüggő kérdésekben a korábbi Mt.-nek és végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek a munkavégzésre, a munkaidőre és a pihenőidőre, a munka díjazására, továbbá az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A tagsági munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a jogszabályok keretei között a szövetkezet alapszabálya, más belső szabályzata és a munkamegállapodás határozták meg. A tagsági viszony létesítésekor a taggal munkamegállapodást kellett kötni, amelyben meg kellett határozni a tag munkakörét és személyi alapmunkadíját. A szövetkezet köteles volt a szövetkezeti tagot a munkamegállapodás szerint foglalkoztatni. A munkamegállapodás többek között hatályát vesztette a tagsági jogviszony megszűnésekor is. Az 1992. évi II. tv. 55. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az 1992. évi I. tv. 65. §-ában meghatározott szerződéssé alakul át. Az 1992. évi I. tv.. 65. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra az Mt. – a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok kivételével - a szövetkezeti önkormányzati szabályzat és ezeknek megfelelően megkötött szerződések az irányadóak. A szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára az Mt.-t kell alkalmazni. Az 1992. évi I. tv. módosított 65. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottjainak a munkaviszonyára az Mt.-t kell alkalmazni. Az 1992. évi I. tv. hatálybalépését megelőzően a) a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve b) jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából figyelembe kell venni. Az Újszöv-tv. 59. §-a értelmében, ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs hatással. A Szöv-tv. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként a munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése – a tag halálától eltekintve – a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek. A vizsgált időszakban (1981-1987) […]