Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. április 20-án (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2946

[…] gondozását és nevelését vállalja. Ugyancsak megilleti e kedvezmény azt a dolgozót is, aki a gyermek nevelését családi kapcsolat (pl. a nagyszülő az árván maradt unokát), illetve szerződéses kötelezettség (pl. tartási szerződés) alapján vette magához. Ilyen esetekben mindazonáltal a vér szerinti szülő – legalábbis ezen a címen – nem igényelheti a pótszabadság kiadását. Ugyanezen állásfoglalás alapján – tekintve, hogy az Mt. nem teszi a pótszabadságra való jogosultság előfeltételévé azt, hogy a dolgozó az egész évet munkaviszonyban töltse – a pótszabadságra jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza, illetve év közben került a munkáltatóhoz. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. Azonos gyermek után csak egy munkavállalót illet meg a pótszabadság a szülők választása szerint. Az erre való jogosultságnak nem akadálya, hogy a munkavállaló házastársa a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van. Az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetében nincs olyan törvényi vélelem, hogy ez esetben azt kell a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek tekinteni, aki a gyermekkel otthon van. A rendelkezés a szülők döntésére bízza, hogy melyikük az, aki a gyermek nevelésében nagyobb részt vállal. Megjegyzendő azonban, hogy […]