Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. április 6-án (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2920

[…] az általános szabályok szerint válik biztosítottá, és kell utána a foglalkoztatót terhelő és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Ez esetben taj-számot kell kérni a számára, és munkáltatója a magyar munkavállalókkal analóg módon a 10T1041 számú nyomtatványon köteles az adóhatóságnak bejelenteni, továbbá a 08-as típusú bevalláson a járulékait bevallani. Ettől lényegesen eltér az az eset, ha a vezető tisztség betöltésére nem kötöttek munkaszerződést – egyébként a kérdés megfogalmazásából ez tűnik valószínűbbnek –, ekkor kvázi megbízási jogviszonyról van szó. Az önálló vállalkozás régi és új közösségi szabályok szerinti fogalma [közösségi rendelet 1. cikkelye, új közösségi rendelet 1. cikkely b) pontja] a magyar társadalombiztosítási fogalmak szerinti egyéni vállalkozó, társas vállalkozó mellett kiterjed a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra, így a megbízásra is. Ez pedig azt jelenti, hogy a vezető tisztséget megbízási jogviszonyban ellátó osztrák magánszemélyt egyidejűleg két tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenységet folytatónak kell tekinteni. Az ilyen személy a közösségi rendelet 14a. cikkely 2. pontja alapján a lakóhelye szerinti tagállam – esetünkben tehát Ausztria – jogszabályai alá tartozik, mivel tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. Az új közösségi rendelet 13. cikkely (2) bekezdése alapján ugyancsak a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozónak kell tekinteni, amennyiben a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi. Az új közösségi rendelet végrehajtási rendeletének 14. cikk (8) bekezdése szerint az "önálló vállalkozói tevékenység lényeges része" valamely tagállamban való gyakorlása azt jelenti, hogy az önálló vállalkozó tevékenységeinek mennyiségileg jelentős részét ott gyakorolja, anélkül hogy szükségszerűen e tevékenységek főbb részéről lenne szó. Annak meghatározásakor, hogy a tevékenységek jelentős része egy adott tagállamban zajlik-e, önálló vállalkozói tevékenység esetén a forgalmat, a munkaidőt, a nyújtott szolgáltatások számát és/vagy a jövedelmet kell iránymutató jellegű ismérvként figyelembe venni. Ezen ismérvek tekintetében a 25 százaléknál kisebb arányú megfelelés – amit átfogó értékelés keretében kell megállapítani – azt jelzi, hogy a tevékenységek jelentős része nem az adott tagállamban folyik. A végrehajtási rendelet 16. cikke úgy rendelkezik, hogy annak a személynek, aki két vagy több tagállamban végez különböző tevékenységeket, értesítenie kell erről a lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatósága által kijelölt intézményt, amely haladéktalanul meghatározza - ideiglenes jelleggel – az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat. Erről minden olyan tagállam kijelölt intézményét tájékoztatja, amelyben az érintett személy tevékenységet folytat. Két hónap múltán válik véglegessé ez a meghatározás, feltéve hogy egyik tagállam hatósága sem jelzi eltérő álláspontját. A kérdésből nem állapítható meg, hogy az új közösségi rendeletek alapján 2010. május 1-jétől az osztrák vagy a magyar társadalombiztosítás hatálya alá kerül, illetve az osztrák jog hatálya alatt marad-e a magánszemély, azonban az új közösségi rendelet 87. cikk (8) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály értelmében amennyiben a régi közösségi rendelet alapján megállapítottól eltérő tagállam jogszabályainak hatálya alá kerülne át – jelen esetben tehát ha az osztrák szabályok helyett a magyar szabályokat kellene alkalmazni –, még 10 évig változatlanul a korábbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, kivéve ha az érintett személy kérelmezi az átkerülését. Röviden, a vezető tisztség megbízási jogviszony keretében történő ellátása esetén az osztrák magánszemélyre a magyar társadalombiztosítás nem terjed ki, utána tehát járulékokat bevallani és fizetni nem kell, részére taj-számot nem kell igényelni, és a biztosítása változatlan feltételek mellett még további tíz évig Ausztriában áll(hat) fenn. Mindettől teljesen eltérően alakul azonban magyarországi jövedelmének adókötelezettsége, melyhez olvasónk ugyancsak kevés információval szolgált. Nem tudjuk, csak valószínűsítjük, hogy magyar illetőségű gazdasági társaságban tölti be a vezető tisztséget az osztrák magánszemély, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy a vezető tisztség ügyvezetői, vagy esetleg vezérigazgatói, igazgatósági vagy igazgatótanácsi tagi minőséget takar-e. E "perdöntő" jelentőségű körülmények ismerete hiányában csak utalni tudunk az 1976. évi 2. tvr.-re, melynek szabályait alkalmazni kell a kérdésbeli személy adókötelezettségének megállapításához. Ügyvezetői minőség esetén a nem önálló tevékenységre irányadó, […]