Külföldi állampolgárságú édesanya családi pótléka
Kérdés
Megkaphatja-e a családi pótlékot a gyermekei után az az ukrán állampolgárságú nő, aki a gyermekeivel már több éve Magyarországon él, és a magyar férje, aki korábban kapta utánuk a családi pótlékot, börtönbe került? A gyermekek közül az egyik közös a jelenlegi férjjel, és magyar állampolgár.
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. november 10-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2790
[…] Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Bárhogyan is keressük, itt sem találjuk meg Ukrajnát. Az ukrán állampolgárok ilyen szempontból úgynevezett harmadik ország állampolgárságával rendelkeznek. Tovább kell vizsgálódnunk, hogy találjunk olyan pontot, mely alapján igénylőnk kérelmét pozitívan bírálhatjuk el. Jogosult lehet ellátásra még a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy. Kezdjük a végéről. Levélírónk nem lehet hontalan, mivel elmondása szerint ukrán állampolgár, valószínűleg menekült sem lehet, mivel legjobb tudomásunk szerint Ukrajnában jelenleg nincs olyan háborús vagy egyéb katasztrófahelyzet, mely alapján a magyar hatóságok ilyen státuszt engedélyeznének részére. Viszont azt a lehetőséget, hogy olvasónk bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, nem vethetjük el. Ebben az esetben a következő iratokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kérelmét elbíráló hatóságok megállapíthassák részére a családi pótlékot: személyi igazolvány, személyi azonosító okmány, lakcímkártya (hiszen természetesen magyarországi bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie), továbbá ideiglenes vagy nemzeti letelepedési engedély, esetleg - ha még 2007 előtt érkezett az országba – bevándorlási vagy letelepedési engedély. Amennyiben ezek birtokában, valamint a szabályszerűen kitöltött kérelemmel felszerelkezve meglátogatja a lakóhelye szerint illetékes Államkincstárt, kérelmét pozitívan fogják elbírálni. Arra a lehetőségre is tudunk azonban egy áthidaló megoldást, ha levélírónk nem bevándorolt és nem is letelepedett jogállású személy. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és tartózkodás jogáról rendelkező törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, szintén jogosult lehet a korábban említett gyermekek után járó ellátásokra. Ezen személyeknek is az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel kell rendelkezniük. Kik is lehetnek ezek a személyek, akik a Magyar Köztársaság területén jogosultak szabadon mozogni, és három hónapot meghaladóan tartózkodni? Erre a fent említett törvényből kaphatunk választ. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben keresőtevékenységet folytat, elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. A jogszabály ezenfelül még megköveteli, hogy külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodjon, vagy olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki ezeket a feltételeket teljesíti. Igaz, e feltételek közül jelen esetben az elhalálozás biztosan nem áll fenn, a többiről pedig nem tudjuk, hogy fennállnak-e, de kicsivel közelebb kerültünk a megoldáshoz. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha a házasság jogerős felbontását vagy érvénytelenítését megelőzően a házasság legalább két évig fennállt, és a volt házastárs a házasság fennállása alatt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként. Ezenfelül a bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-állampolgár – Magyar Köztársaság területén tartózkodó – gyermeke […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*