Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 1-jén (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2710

[…] rendelkezés értelmében rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresőtevékenységet nem folytat, vagy ab) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) életkora szerinti szükséges szolgálati időt megszerezte. Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet (R.) 3. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg az átmeneti járadékra való jogosultság, az 5. §-ában foglaltak pedig a rendszeres szociális járadékra való jogosultság alapvető feltételeit. Mindkét szabályozás közös jellemzője, hogy mind az átmeneti járadékra, mind a rendszeres szociális járadékra egyéb feltételek mellett kizárólag az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Ftv. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is – keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a 62. életévét be nem töltött, a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, illetve e) egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szünetelésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Mind az átmeneti járadékra, mind a rendszeres szociális járadékra való jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a járadékra való igény benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatok értelmében az érintett munkavállalónál 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, az érintett munkavállaló nem éri el a rehabilitációs járadékra való jogosultság egyik alapvető feltételének az egészségkárosodás […]