Nem állami iskolában dolgozó tanárok szabadsága


Elég-e a napló vezetése, vagy kell jelenléti ívet is kiállítani egy nem állami iskolában, munkaviszony keretében foglalkoztatott tanárokról? Az ő részükre is kor alapján kell kiadni a szabadságot? Jár-e részükre pótszabadság, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Amennyiben a nyári tanítási szünet előtt elfogy a szabadságuk, akkor pótszabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot kell adni részükre?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. június 3-án (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2615

[…] pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. Mind a munkaidőkeret, mind a tanítási időkeret teljesítésének, illetőleg a rendkívüli munkavégzés idejének kiszámításához elengedhetetlen az Mt. 140/A § szerinti munkaidő-nyilvántartás vezetése. A fenti szabályból adódóan azonban a munkaidő nyilvántartása speciális szabályozást igényel a nevelési-oktatási intézményekben. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos szabályokat, az alkalmazott módszert ajánlatos írásban szabályozni. A lényeg az, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania - külön-külön csoportosítva – az ellátott tanítási órákat, a tanórán kívüli tevékenységeket és az egyéni foglalkozásokat, szabadidős foglalkozásokat. Mindhárom elláttatható a kötelező óraszám keretében és azon felül is. A tanítási időkeret túllépésekor csak a tényleges tanítási órákért jár óradíj, illetőleg a heti két órát meghaladó tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős és egyéni foglalkozások megtartásáért. A napló tehát önmagában nem biztos, hogy alkalmas a tanárok munkaidejének nyilvántartására. A Közokt-tv. rendelkezik arról is, hogy a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlóra fizetésére, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (Továbbá a pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb, mint az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó pótlék és illetmény legkisebb mértéke.) Az alapszabadságra tehát kizárólag az Mt. szabályait (húsz munkanap, ami életkorcsoportonként emelkedik), míg a pótszabadságra az Mt. és a Kjt., valamint a 138/1992. Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kjt. a pedagógusok pótszabadságát illetően úgy rendelkezik, hogy a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató-, nevelő-, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkaköröket e felhatalmazás alapján a Kjt. végrehajtására kiadott kormányrendelet melléklete tartalmazza. Továbbá a pedagógusok 25 napos pótszabadságából munkavégzésre igénybe vehető legfeljebb 15 napról úgy rendelkezik a kormányrendelet, hogy a pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészében a szorgalmi időben, óvónő esetében – a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. Fentiek alapján a kérdés szerinti, munkaviszonyban foglalkoztatott tanárok alap- és pótszabadsága az alábbiak szerint alakul: Alapszabadság – 25 életév alatt: 20 munkanap, – 25-27 életév között 21 munkanap, – 28-30 életév között 22 munkanap, – 31-32 életév között 23 munkanap, – 33-34 életév között 24 munkanap, – 35-36 életév között 25 munkanap, – 37-38 életév között 26 munkanap, – 39-40 életév között 27 munkanap, – 41-42 életév között 28 munkanap, – 43-44 életév között 29 munkanap, – 45 életév fölött 30 munkanap. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. Pótszabadságok (Mt. alapján) A tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után (nyilatkozat alapján az egyik szülőnek): – 1 gyermek után 2 munkanap, – 2 gyermek után 4 munkanap, – 2-nél több gyermek után 7 munkanap. A vak munkavállalónak évenként 5 munkanap jár. Pótszabadság […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.