Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj


Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. szeptember 16-án (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2309

[…] pontjában foglaltak szerint. A jogviszony nem tekinthető megbízásnak, mivel a felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető. A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos 1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltak szerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér teljes összege képezte a járulékok alapját. A Tbj-tv. 2008. január 1-jei módosításával annyi változás történt, hogy a hallgatói munkadíj nevesítésre került az 1. alpontban, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a hallgatói munkadíj után is kell járulékokat fizetni. A kifejtettek alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5 százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni. Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni.« (Flt. 40. és 41. §.) A hallgatói munkadíj nincs nevesítve az Flt. 40. és 41. §-aiban, ezért meg kell vizsgálni, hogy beletartozik-e a kereset fogalmába. A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Ennek alapján a hallgatói munkadíj – mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói és munkavállalói járuléknak is. Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat alatt folyósított […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.