Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. november 14-én (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1597

[…] általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet, akkor 25 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Az ekho alapja a kizárólag az Ekho-tv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, melyet csökkenteni kell – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekho-alap összegéből alapesetben 15 százalék ekho-t kell fizetnie. Amennyiben nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetési felső határig már megfizette, a fizetendő ekho mértéke 11 százalék. Erről nyilatkozhat a kifizetőnek. A járulékfizetési felső határ számításánál a magánszemélynek az adott kifizetésen kívüli járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát kell figyelembe venni. Ha az adott kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. A kifizetőt terhelő ekho az ekho-alap összege után 20 százalék, és őt terheli a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is. Az ekho a személyi jövedelemadót és a Tbj-tv. szerinti járulékokat váltja ki, míg a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre az Eho-tv. általános előírásait kell alkalmazni. A magánszemélynek az Szja-tv. rendelkezéseiben előírt nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok alkalmasak legyenek az ekho-val összefüggő kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel az ekho választásával kapcsolatos nyilatkozat(ok) jogszerű megtételéhez szükséges adatok megállapítására. Az ekho-t választó magánszemélynek önadózóként az adóévről személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania, amelyben fel kell tüntetnie a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Ez azért szükséges, mert a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel egészét az Szja-tv. szerinti éves összes jövedelem meghatározásánál be kell számítani. E rendelkezés alapján tehát az ekho-alapot is figyelembe kell venni az egyébként bérjövedelemmel is rendelkező magánszemély esetében az adójóváírás jogosultsági határa, kiegészítő jogosultsági határa alkalmazhatósága, illetve a jövedelemkorláthoz kötötten érvényesíthető személyijövedelemadó-kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából. […]