Céges telefonok adózása


2006. szeptember 1-jét követően hogyan lehet elkerülni a céges telefonok adózását?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 3-án (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1545

[…] tényleges magáncélú használatot nem állapítja meg, akkor a telefonszolgáltatás 20 százaléka számít adóköteles bevételnek. A szabályok értelmezésével a kifizető az alábbi lehetőségek közül választhat: – A kifizető tételes elkülönítéssel – hívásnapló, részletező számla – megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt bevételnek tekintve mint természetbeni juttatás után fizet adót. – A kifizető tételes elkülönítéssel – hívásnapló, részletező számla – megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt a magánszemélyekkel megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, és a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. – A kifizető – tételes elkülönítés hiányában – a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ez után a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok szerinti közterheket megfizeti. – A kifizető – tételes elkülönítés hiányában – a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ezt – a PM értelmezése szerint – a magánszeméllyel (magánszemélyekkel) megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, ezért adókötelezettség nem keletkezik. Ilyen esetben – munkaügyi szempontból – a munkavállaló hozzájárulását célszerű megkérni. A kifizetőnek nemcsak a forgalommal arányos kiadások után, hanem a forgalomtól független kiadások után is adót kell fizetnie (vagy meg kell téríttetnie a magánszeméllyel) olyan arányban, amilyen arányban a forgalomarányos kiadás magáncélú. Az adóalapot mindig a szolgáltatás áfával növelt értéke után kell meghatározni. Ha például a telefonszámlából az előfizetési díj áfával 5 ezer forint, és a beszélgetések után 10 ezer forintot kell fizetni, akkor 15 ezer forint 20 százaléka után kell adót fizetni, vagy a magánszemélyeknek ennyit megtéríteni. Tételes elkülönítés esetén, ha a magáncélú beszélgetés 1 ezer forint, ami a beszélgetések díjának 10 százaléka, akkor az előfizetési díj 10 százaléka, azaz 500 forint is adóalap, vagy a magánszemélyek által megtérítendő rész. 2006. szeptember 1-jétől a természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos személyi jövedelemadó 54 százalékra emelkedett. Bár a biztosított után a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulék […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.