Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. szeptember 5-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1521

[…] nem haladta, illetve haladja meg a 8 millió forintot (kereskedelmi tevékenység esetén az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben nem haladta meg a 40 millió forintot), és – nem áll munkaviszonyban. Átalányadózás azonban kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Tehát nincs olyan lehetőség, hogy egyes tevékenységek bevétele után átalányadózással, más tevékenység bevétele után jövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az előzőekben ismertetett előírások szerint. Ilyen esetben az egyéni vállalkozó a 8 millió forintos bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit az Szja-tv. 10. számú melléklete szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az átalányadó alapját a bevételből főszabályként: a) az egyéni vállalkozó 40 százalék, b) az adóév egészében kizárólag a meghatározott tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (pl.: ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés, feldolgozóipari szolgáltatás, halászati és haltenyészeti szolgáltatás, növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás) 80 százalék, c) az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék, d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag az Szja-tv.-ben felsorolt üzlet(ek) – pl. élelmiszer jellegű áruház, élelmiszer jellegű vegyes üzlet, gyógyhatású készítmények szaküzlete, vegyi áruk üzlete - működtetésére terjed ki, 93 százalék, e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. A fentiekben felsorolt százalékos mérték – az a) pontban meghatározott helyett 25, – a b) pontban meghatározott helyett 75, – a c) pontban meghatározott helyett 83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A 2006. január 1-jétől az átalányadó-tábla megegyezik az általános szja-táblával, így az átalányadó mértéke a 2006-ban szerzett számított évi jövedelem esetében – 1 550 000 forintig 18 százalék, – 1 550 001 forinttól 279 000 forint és az 1 550 000 forinton felüli rész 36 százaléka. A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után pedig 35 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. A továbbiakban ismerjük meg a társadalombiztosítással összefüggő terheket. Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség (tehát a vállalkozói igazolvány kiváltásának) kezdete napjától, annak megszűnése napjáig kötelezett járulék fizetésére. A fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, a nyugdíjjárulék 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalék + 8 százalék tagdíj), az egészségbiztosítási járulék 6 százalék (2007. január 1-től 7 százalék), amelyet a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizet meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 […]