Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1494

[…] csak a társadalmi közszükségleteket kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, vagy – baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, vagy – az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelheti el, – nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészségét, testi épségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi, egyéb körülményekre tekintettel aránytalan terhet, – nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig, továbbá a fiatal munkavállaló, valamint az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott munkavállaló készenlétre vagy ügyeletre nem vehető igénybe, – csak beleegyezésével vehető igénybe készenlétre, ügyeletre a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 4 éves koráig, – az egyes egészségkárosító kockázatok között rövidebb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére általában nem rendelhető el készenlét, ügyelet. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve 4 heti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve a heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. A készenlét és az ügyelet elrendelését legalább 1 héttel korábban és 1 hónapra előre közölni kell a munkavállalóval. Különösen indokolt esetben ettől a szabálytól a munkáltató eltérhet, de az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lennie. Az Mt. 119. § (3)–(5) és a (7) bekezdés alkalmazása során az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. A készenlétet követően a munkavállalót általában pihenőidő illeti meg. Kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása esetén a készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg, ha a készenlétet […]