Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. május 16-án (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1424

[…] illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Ha az adózó az adóhatóság előtti képviselete ellátására az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazottal, megbízottal rendelkezik, a meghatalmazással, megbízással érintett adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben a meghatalmazott, megbízott által elkövetett mulasztások, hibák, hiányosságok tekintetében a megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli.4 Amennyiben azonban a képviselő bizonyítja, hogy a bevallás teljesítése során felmerült hiba, hiányosság vagy mulasztás az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza, mentesül a mulasztási bírság alól5. Az új bevallás, adatszolgáltatás benyújtására kötelezettek, illetőleg képviselőik a kezdeti időszakban a törvény erejénél fogva mentesülnek az adatszolgáltatásban szereplő magánszemélyek száma által meghatározott mulasztási bírság kiszabása alól. Minthogy az új bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség előírása, illetőleg elektronikus úton történő teljesítése jelentős változást jelent az adózók által eddig megszokott renden, a törvény ezen új mulasztási bírság alkalmazását a havi bevallás, adatszolgáltatás teljesítésére 2006. május 12-étől kötelezettek, valamint az azt választók esetében 2006. október 1-jéig, más adózó esetében pedig 2007. július 1-jéig nem teszi lehetővé. 4. Mentesülés a felelősség alól a) A törvény főszabály szerint a kötelezettség címzettjére telepíti a felelősséget. E szerint ha az adózó állandó, bejelentett meghatalmazottja, megbízottja követ el valamilyen mulasztást az őt terhelő, bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatosan, a bírságot az adóhatóság vele szemben szabja ki. A törvény a képviselők felelősségét megalapozó, általános felelősségi szabálya szerint6 a képviselő csak az általa elkövetett jogsértések miatt vonható felelősségre. Ebből következően – miután pl. a könyvviteli szolgáltatást végzők az adózó által átadott adatok, iratok, számlák, bizonylatok felhasználásával dolgoznak – nem felelnek, és nem is felelhetnek a rossz adatok, illetőleg az adózó által elkövetett jogsértésekből eredő hiányosságok, hibák miatt. Így ha a képviselő egy adott adókötelezettséget (pl. bevallást) az adózó által rendelkezésre bocsátott bizonylatok alapján teljesített, és utóbb az adóhatóság feltárja, hogy például a bizonylatok nem valós gazdasági eseményekre vonatkoznak, vagy olyan hibában szenvednek, amelyért egyértelműen az adózó felel, illetőleg a képviselő úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható, a szankciót nem a képviselővel, hanem a jogsértést elkövető adózóval szemben kell kiszabni. Ennek megfelelően a törvény7 – néhány speciális esetet kiemelve – kifejezetten ki is mondja, hogy mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos. Ez a sajátos rendelkezés természetesen nem fedi le a kimenthető helyzeteket, csak néhányat kiemel a lehetséges jogsértések közül. A főszabályból kiindulva azonban, amely szerint a felelősség a felróhatóságon alapul, a nevesítetteken túl bármilyen mulasztás, hiba, hiányosság esetén a képviselő csak a saját érdekkörében felmerült jogsértésért felel, aminek hiányát nyilvánvalóan neki kell és lehet bizonyítania. A felelősség megítélése során az adóhatóságnak éppen ezért mindig az eset összes körülményét kell vizsgálnia, illetőleg azt, hogy "az adózó vagy intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki vagy a bírság kiszabását mellőzi"8. Tekintettel az életviszonyok bonyolultságára, nem sorolhatók fel teljeskörűen azok a hibák, hiányosságok, amelyek a bevallások kitöltése során felmerülhetnek, illetőleg amelyek tekintetében minden kétséget kizáróan előre megállapítható az adózó vagy a képviselő felelőssége. Ez annál is inkább igaz, miután az esetek többségében csak az adott egyedi ügy megítélése alapján dönthető el, hogy egy hibás adat feltüntetése az adózó vagy a képviselő tévedését jelenti. Az értelmezés megkönnyítése érdekében a törvény meghatározza a hibás bevallás fogalmát, amely nyilvánvalóan a fogalom általános ismérveit ragadja meg. E szerint hibás az a bevallás, amelynél kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel9. Ehhez képest a hiányos bevallás szűkebb fogalom, kizárólag valamely adat, tény feltüntetésének hiányát jelenti, amit az adóhatóság, valamint az adózó is feltárhat. A bevallási késedelem szintén egy olyan mulasztásnak minősül, ami alapesetben természetesen megalapozhatja a képviselő felelősségét. A meghatalmazott, megbízott ugyanis nem pusztán adatot továbbít, hanem az adózó bizonylatai alapján elkészíti, majd benyújtja a bevallást az adózó helyett. Amennyiben az adózó a bevalláshoz szükséges iratokat, adatokat nem bocsátja időben a meghatalmazott, megbízott rendelkezésére, kimentésnek, igazolási kérelemnek van helye, de nincs akadálya annak sem, hogy a meghatalmazott, megbízott "nullás" bevallást adjon be. Ebben az esetben az időszak tényleges kötelezettségének megállapításakor önellenőrzést kell benyújtani, az önellenőrzési pótlék pedig nem a meghatalmazottat, megbízottat, hanem az adózót terheli, viszont késedelmes benyújtás miatt mulasztási bírság kiszabására sem kerül sor. Más a helyzet, ha üzemzavar, áramszünet és egyéb elháríthatatlan külső ok miatt áll be a késedelem. Ezekben az esetekben sem az adózó, sem pedig a képviselő felelőssége nem állapítható meg, az adóhatóság szankciót jogszerűen nem szabhat ki. b) A hatályos szabályozás szerint az adóigazgatásban a szabad bizonyítás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg valamely tény, körülmény fennállása vagy hiánya tekintetében az adóhatóság által egyedül elfogadható bizonyítási módszert. Ebből következően az, akin adott esetben a bizonyítási teher van, szabadon felhasználhat bármilyen, bizonyításra alkalmas eszközt (igazolási kérelem, adatok, tények igazolása iratokkal stb.). A felelősség alóli mentesülés – tekintettel a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallási/adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos mulasztásokhoz rendelhető bírság mértékére – a képviselő részéről talán az eddigi gyakorlattól eltérően nagyobb körültekintést feltételez. Ehhez olyan technikákat kell kialakítani a megbízóval, meghatalmazóval való kapcsolatban, amelyek segítségével a képviselő és a képviselt mulasztása egymástól jól elhatárolható. Pl. a képviselőnek átadott bizonylatokról, adatokról esetleg írásbeli átvételi elismervény készíthető, mellyel a képviselő a részére átadott és a bevallás alapjául felhasznált dokumentumok átadásának időpontját, […]