Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. május 2-án (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1418

[…] rendelkezés értelmében a 17. § (7) bekezdése alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c) pontokban szabályozott esetben jogosult. Az előzőekben idézett jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben megjelölt közalkalmazott esetében a Ktv. 17. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazása nem áll fenn. A Tny-tv. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki 62. életévét (öregségi nyugdíjkorhatár) betölti és legalább 20 év szolgálati időt szerez. A főszabálytól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben 1946-ban született, a 61. betöltött életév. A Tny-tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki 1945. december 31. után született, és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. A kérdéses esetben az érintett köztisztviselő a rendelkezésre álló adatok értelmében 2006. április hónapban tölti be az 55. életévét. Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az érintett köztisztviselő legkorábban 2006. április hónapban válik az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá. A Ktv. 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a felmentési idő 6 hónap. A Ktv. 18. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A Ktv. 19. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a köztisztviselőt felmentése esetén – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg. A Ktv. 19. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében végkielégítésre többek között nem jogosult a köztisztviselő, ha legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A § (1) bekezdés]. Az előzőekben idézett jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben érintett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát a munkáltató a Ktv. 17. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva felmentéssel jogszerűen akkor szüntetheti meg, ha legkésőbb a felmentés kezdő időpontjáig az érintett köztisztviselő részére az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapították. Fenti esetben az érintett köztisztviselőt a Ktv. 19. § (8) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében végkielégítés nem illeti meg. A jubileumi jutalomra vonatkozó előírásokat a Ktv. 49/E §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. 72. § (1)–(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta. A közszolgálati jogviszonyának megszűnése […]