Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. február 7-én (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1322

[…] ügyvezető jogállása című kérdés ügyében kérem állásfoglalásuk kibővítését, mely a leírtak alapján egyértelmű számunkra, de miután a Gt.-ről szóló törvény nem írja elő azt, hogy mindennek a társasági szerződésben rögzítve kell lennie, így mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Pl.: a társasági szerződésben rögzítettek szerint a nyugdíjas ügyvezető díjazásban részesül, amit a taggyűlés határoz meg. A taggyűlés rögzíti azt, hogy az ügyvezető a munkáját megbízási jogviszonyban látja el, de jövedelmet nem vesz fel érte, mert a kft.-nél alkalmazott nincs, nem kell munkáltatói jogokat gyakorolnia, nincs a tevékenységének nagy volumene. Azt is rögzíti a taggyűlés, hogy az egyéb irodai jellegű ügyintézői munkát, mint a társaság tagja, ügyintézőként ellátja, amiért díjazást kap. Elfogadható-e ez így a társasági szerződésen kívüli taggyűlési határozattal 5 százalékos járulékelszámolással? A szerző válaszol: Az egységes és helyes értelmezés érdekében egy kicsit bővebben tájékoztatjuk olvasó(i)nkat a kérdésben felvetett problémával kapcsolatosan. A régi Gt. 131. § (1) bekezdése értelmében a kft. tagjai a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (ún. mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének felté teleit a társasági szerződésben kell szabályozni. A 123. § (2) bekezdés b) pontja értelmében szükség szerint – tehát a tagok ilyen irányú megállapodása esetén – rendelkezik a társasági szerződés a tagokat terhelő mellékszolgáltatásról, annak feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről. Amennyiben a tag a társaság részére személyes közreműködést vállal, tisztázni kell, hogy a személyes közreműködést milyen jogviszony alapján teljesíti (pl. munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, mellékszolgáltatásként). Ha a tag a tevékenységet mellékszolgáltatásként végzi, akkor ennek részletes szabályait a társasági szerződésben rendezni kell, míg a megbízási szerződés alapján végzett személyes közreműködés vonatkozásában elegendő a megbízási szerződésre utalás. A korlátolt felelősségű társaság egyrészt társasági szerződést módosító okirattal, másrészt taggyűlési határozattal módosíthatja létesítő okiratát, melyre a régi Gt. 159. §-ának (1) bekezdése ad módot. A kérdéses esetben tehát jogosult a taggyűlés a társasági szerződés határozattal történő módosítására, mi több, azt el is kell végeznie, hiszen a társasági szerződésben csupán azt rögzítették, hogy az ügyvezető tag díjazásban részesül – amit a taggyűlés határoz meg –, a személyes közreműködés módját, feltételeit nem. Amennyiben a taggyűlési határozat a kérdésben leírtaknak megfelelően azt rögzíti, hogy a nyugdíjas tag a megbízási jogviszony keretében ellátott ügyvezetésért díjazásban nem részesül, az egyéb adminisztrációs feladatokat pedig tagsági viszony keretében (mellékszolgáltatásként), díjazás ellenében látja el, nincs jogi akadálya annak, hogy az így felvett jövedelem kiegészítő tevékenységű tagi jövedelemnek minősüljön, s mint ilyen, csak az 5 százalékos mértékű […]